2011-ben Február 3 a Kínai újév napja, a Tavasz Ünnepe, amely mindig az újhold napján kezdődik.
Ezen a napon gazdag termést kívánnak egymásnak a kínaiak. Az ünneplés petárdáktól és tűzijátéktól hangos. A gyerekeknek piros pénzes borítékokat adnak, hogy szerencsét hozzon.
A vidámság 15 napig tart, és a telihold napján csúcsosodik, amikor a Lámpaünnepséggel zárul.
Az új Év a kínaiak számára – családi ünnepség, amikor együtt vannak szüleikkel, és rokonaikkal. Ekkor szokás megemlékezni az ősökről, akikhez nagy tisztelettel fordulnak, és emlékeznek. Mivel Ők alapozták meg a család jólétét. Úgy tartják, hogy a halottak lelke ilyenkor meglátogatja az utódokat, hogy részt vegyenek az újévi ünnepségben, azért az ünnepi étkezés —egy nagy esemény, amikor együtt lehet a család minden generációja. Ilyenkor a családtagok ajándékot adnak egymásnak — leginkább piros vagy sárga szerencsét hozó pénzes borítékokat.
Az Új Év beköszöntése előtt szokás a petárdázás és a tűzijáték, hogy a nagy zajjal elriasszák a gonosz szellemeket, és az utcákon lejtik az oroszlános táncot. Így búcsúztatják a kínaiak az Óévet, és köszöntik az Újat. Amikor eljön az éjfél, minden ablaknak, és ajtónak nyitva kell lennie, hogy az eltávozó év akadálytalanul elhagyhassa a házat.
Az ételek melyeket az Újév alkalmából tálalnak szimbolikusak, és „karmikus” jelentőségüek. Minden, amit az asztalra tesznek valamilyen jelentéssel bír.
Az ünneplés első napját — a családi értékek oltalmazóinak az Ég és a Föld Istenségeinek szentelik. Sokan tartózkodnak ezen a napon a húsfogyasztástól, azért mert az ilyen magatartás a hosszú és egészséges élet záloga.
A második napon — a kínaiak imádkoznak halott őseikhez, mint istenségekhez. Ugyanúgy ez a nap minden kutya születésnapjának is számít, ezért etetik, és mindenféle jóval halmozzák el őket.
A harmadik és a negyedik nap — amikor a menyek és vők, tiszteletüket fejezik ki házastársuk szülei iránt.
Az ötödik napot az emberek otthon töltik, hogy a Jólét istenségét fogadhassák. Ezen a napon senki sem megy vendégségbe, mert az ilyen vizitálás, úgy tartják, szerencsétlenséget hoz a háziaknak, és a vendégnek egyaránt.
Viszont a hatodik naptól a tizedikig a vendégjárásnak szentelik a kínaiak, és végigjárják a rokonságot, és barátaikat. Ezen kívül ellátogatnak a szentélyekbe, ahol a szerencséjükért, és az egészségükért imádkoznak.
A hetedik nap tradicionálisan mindenki Születésnapja, ilyenkor valamilyen tésztaételt tálalnak, amely a hosszú életet, és halat, amely a sikert szimbolizálja.
A nyolcadik napon még egy közös ebédet tartanak, melyen részt vesz az egész család, és éjfélkor mindenki az Ég Istenségéhez imádkozik.
A tizediktől a tizenkettedik napig a rokonokat és barátokat szokás meghívni, és természetesen finom ételekkel megvendégelni.
A tizenharmadik nap a könnyű étkezésé, ilyenkor valamilyen rizses zöldségételt szokás fogyasztani.
Végül a tizennegyedik napon kezdődik a készülődés az Újévi Ünnepségek utolsó és egyben legnagyobb eseményére — a Lampion ünnepségre, amely a telihold napján tartanak, ilyenkor bevilágítja a városokat a sok százezer lampion fénye.
Az ÚJ Év Ünnepe a leghosszabb és a legfontosabb ünnep a kínai holdnaptárban
Et a szürke nyuszi szimbolizálja, hogy 2011- ben a fém Nyúl éve következik.
A Tavasz ünnepét sok más keleti országban is megünneplik, érdekes helyi vonatkozásokkal. Az ünnep folyamán ezekről és az ilyenkor készített ételekről fogok írni.
