Biogazdálkodás a fenntarthatóság záloga
2014. június 16. írta: meiszner.kati

Biogazdálkodás a fenntarthatóság záloga


A történet az 1800-as évekre nyúlik vissza, amikor is egy Liebig nevű vegyész határtalan önbizalmával azt gondolta, hogy utánozni tudja a természetet, és feltalálta a műtrágyát. Ez, természetesen nem tudta helyettesíteni az addig használt szerves trágyát, az élő tápanyagokat, és ennek a táptalaj minőségére, valamint a növények - és a mi - egészségünkre is mélyreható következményei lettek. Voltak ugyan, akik kételkedtek az új találmányban, így az a bizonyos gazda is, aki egy kísérletet kívánt tenni, mielőtt vakon elhitte volna a tudomány ezen úttörőjének állításait. Legelőjét ősszel két részre osztotta, az egyik felét a szokásos tehéntrágyával, míg a másik felét az új keletű találmánnyal trágyázta meg. Tavasszal, miután állatait kiengedte legelni, kíváncsian várt. Az állatok némi kóstolgatás után a szerves trágyával trágyázott területen kötöttek ki. A történetnek itt vége is lehetne, azonban sajnos nem így történt. Az intenzív mezőgazdaság a műtrágya bevezetése után a permetezőszerek legkülönfélébb fajtáit is elkezdte alkalmazni, amelytől a kártevők és a gyomok hatásosabb visszaszorítását és nagyobb termésátlagokat reméltek. A természetet azonban nem lehetett ilyen könnyen kijátszani. Az egyoldalú műtrágyázás a föld kimerüléséhez és elnitrátosodásához vezetett, a permetezőszerek pedig nem csak abban tettek kárt, akit, vagy amit megcéloztak velük. Számos képviselőjükről derült ki az elmúlt évtizedek során, hogy rendkívül súlyos mérgek, így lehetnek rákkeltők illetve számos szervet és szervrendszert károsíthatnak. A permetezőszerek több évtizedes használatának következtében Földünk olyannyira elszennyeződött, hogy az egyáltalán nem, vagy csak részben elbomlott peszticid maradványok minden felszíni és felszín alatti vizünkben megtalálhatók. Az egyik leghírhedtebb képviselőjük a DDT -, amelyet évtizedekig használtak mielőtt rendkívül mérgező volta kiderült, és végre kivonták a forgalomból - ma az Antarktisz jegében is fellelhető. Feltalálóját annak idején legalább olyan nagyra becsülték, mint Liebig urat a maga korában - Nobel-díjjal jutalmazták a DDT feltalálásáért.

fenntarthatókert005.jpg

A biogazdálkodás, amely nem pusztán visszatérés az intenzív mezőgazdaság előtti állapotokhoz, hanem egy folyamatosan fejlődő tudomány, nem alkalmaz se szintetikus növényvédő szereket, se szintetikus trágyát. Növénytársításokkal, istállótrágyával, komposzttal vagy folyékony trágyával - mint például a csalánlé - növényi, állati vagy ásványi eredetű permetezőszerekkel dolgozik, kerülve a monokultúrát.
Energiaráfordítása lényegesen alacsonyabb, mint a konvencionális mezőgazdaságé, miközben emberi munka ráfordítása nagyobb, termékenként különböző mértékben, de átlagban 30%-kal. Géntechnológiával módosított növényeket, amelyek megjósolhatatlan veszélyeket jelentenek mind egészségünkre, mind az élővilág génállományára nézve, a biogazdálkodás nem alkalmaz.
A biotermékek minőségét számos kutatóintézet vizsgálta az utóbbi évtizedekben világszerte. Kutatási módszereik a hagyományos analitikai módszerektől a mai tudomány által csak vonakodva elfogadott módszerekig terjednek. A kutatások túlnyomó többsége hosszú távú vizsgálatból állt, igen nagyszámú anyagot vizsgálva mind a bio, mind a konvencionális termékeknél.


Mérgek és méregmaradványok
A vásárlók túlnyomó többsége a permetezőszerek elhagyását tartja a biortermékek legfontosabb kritériumának, amely által elszennyeződött világunkban a biotermékek, lényegesen kevesebb mérget tartalmaznak, mint konvencionálisan termelt rokonaik. Közvetlenül biotermelőktől származó próbák alapján a biotermékek 92-97%-a mentes a peszticid maradványoktól, míg a konvencionális termékek 49-61%-ról mondható el ugyanez. Ugyanakkor a biotermékek 3-6%-ánál előforduló permetezőszer mennyiség nem lépi túl a legmagasabb engedélyezett értéket, míg a hagyományos terményeknél ez a próbák 3-6%-nál megfigyelhető. Átlagon felüli peszticid értékei miatt a fejes salátát tudatosan nem vonták be az idézett vizsgálatba.

fenntarthatókert002.jpg

Nem csak a kipermetezett permetezőszerek mennyisége, hanem a termőföld milyensége is jelentőséggel bír a növények méregtartalmára nézve. A bécsi Landwirtschaftlich-chemichen Bundesanstalt vizsgálatai szerint a búza például a nem megfelelő termőtalajból tízszer annyi kadmiumot vesz fel, mint egy jó minőségű, humuszban gazdag talajból - miközben a talaj kadmium tartalma mindkét esetben megegyező. Holland laboratóriumi vizsgálatok során a paradicsomok a felvett kadmiumot leadták, amennyiben megfelelő minőségű tápanyaghoz jutottak. Okként feltételezhető, hogy a növények bizonyos tápanyagok hiánya esetén rokon, vagy hasonló szerkezetű anyagokat vesznek fel a talajból, még akkor is, ha ezek méreganyagok, ily módon próbálva a talajban lévő hiányt ellensúlyozni. Ha azonban lehetőségük nyílik a mérgeket tápanyagokra helyettesíteni, a káros anyagokat le fogják adni.
Egy ausztrál vizsgálat szabadföldi és üvegházi salátákat és hagymákat vizsgált nehézfémtartalomra egyazon műtrágyát használó, hagyományos termesztési mód mellett. Miközben az üvegházi növényekben a nehézfémtartalom meredeken megugrott, a szabadföldi kultúrákban általában alacsony maradt.

fenntarthatókert003.jpg

A zöldségfélék több g/kg-os nitrát tartalma a hagyományos mezőgazdasági termelésben manapság "normálisnak" számít. Azonban ezek a mennyiségek egyáltalán nem elhanyagolhatók. Ugyanakkor a biológiai termelésből származó próbák nitrát tartalma minden esetben alacsonyabb, mint az intenzív mezőgazdaságból származó próbáké, míg az üvegházi kultúrák esetén minden alkalommal lényegesen magasabb értékeket mértek. A magas nitrát tartalom egyértelműen a növények anyagcsere zavarából adódik, mivel a felvett nitrogént a növény nem tudja fehérjévé alakítani, amelyet egyrészt a műtrágyák túlzottan magas nitrát tartalma, másrészt a nem megfelelő asszimilációs körülmények okoznak.
Szintén nem elhanyagolható tény a betakarítás időzítése, hiszen nem mindegy hogy kora reggel vagy délután, illetve estefelé szedjük fel a sárgarépát, vagy mennyivel a betakarítás előtt locsoltuk meg. Ezen tényezők mind meghatározzák a termény nitrát tartalmát.
Finomabb, tartalmasabb, tartósabb?
A biológiai termelési módnál a talaj ásványi sókban, nyomelemekben gazdagabb, egészében egészségesebb, amely a növények beltartalmi értékeire is komoly hatással van. Analitikai vizsgálatok szerint a növények szárazanyagtartalma 25%-kal, fehérje tartalma 18%-kal, cukortartalma 19%-kal, káliumtartalma 18%-kal, kalciumtartalma 10%-kal míg vas- és magnéziumtartalma 77%-kal magasabb mint a konvencionálisan termelt növényeké.

parikis001.jpg

A holland vízízű paradicsomok jelképévé váltak az intenzív termelésből adódó íz csökkenésnek. Azonban nem csak a paradicsomok esetében tapasztalható az ízek eltompulása. "Az erőteljes műtrágyázás hatására tapasztalható terménynövekedés a gyümölcsöknél és zöldségféléknél az ízek intenzitásának csökkenéséhez vezet" írja K. Stoll német kutató. W. Schuphan hozzáteszi:" a peszticidek növekvő felhasználásával ízváltozás figyelhető meg, amely extrém esetekben a fajra jellemző tipikus ízek eltűnéséhez vezet".
Bár valaminek az íze meglehetősen szubjektív, meghatározhatatlan dolog, a holland, vízízű paradicsomok példájánál maradva, az ízek hiánya vagy tompasága a növények beltartalmi értékeire is fontos felvilágosítással szolgál. Minél intenzívebb valaminek az íze, annál több benne a szervezet számára értékes hatóanyag.

parikis002.jpg

Miközben iparilag előállított élelmiszereken és aromákon felnőtt nemzedékünk természetes ösztöneiben a táplálékot illetően már alig bízhat, az állatvilágban a legmegfelelőbb táplálék kiválasztása az életben maradás egyik feltétele.
Ezt az ösztönös magatartást állatkísérletekben remekül lehet használni a táplálék minőségének meghatározására. Egy bécsi intézet kísérletei szerint patkányok, amelyeket előzőleg kizárólag biológiai illetve hagyományos táplálékkal etettek egyértelműen a minőségileg magasabb rendű táplálékot választották, amely ökológiai termelésből származott.

Az élő, növényi termékek eltarthatósága külső és belső hatások kölcsönhatásának eredménye. Az ökotermeléssel előállított zöldségek és gyümölcsök eltarthatósága egyértelműen jobb, mint a hagyományos termelésből származó növényeké. Lényegesen lassabban romlanak, lassabban zsugorodnak, baktérium és penészgomba csíraszámuk 67 illetve 38%-kal alacsonyabb, mint az intenzív mezőgazdaságból származó termékeké - derült ki több éves, összehasonlító vizsgálatokból.

fenntarthatókert004.jpg

A termékenység és a táplálkozás közti összefüggésekkel kapcsolatos megfigyelések szintén elgondolkodtató adatokkal szolgálnak. A nyulak termékenysége jobb, utódaik száma magasabb az ökotáplálék mellett.
A bikák spermáinak mozgékonyságát vizsgálva szintén egyértelmű különbségek mutatkoznak az istállótrágyával illetve műtrágyával trágyázott legelőkön élő állatoknál, a természetes trágyával kezelt mezőkön élők javára.
Az emberi spermiumok száma századunk harmincas évei óta 113 millió/ml-ről 1990-re 66 millió/ml-re csökkent. Bár több ok is felelőssé tehető a jelenségért, a táplálék kiemelkedő jelentőségéhez nem fér kétség.
Dániában, 1994-ben meglepve tapasztalták, hogy 28 dán biogazda átlagos spermaszáma a duplája a dán átlagnépességének. Míg a dán átlag 50-50 millió/ml volt, addig a biogazdák 104 millió/ml-rel rendelkeztek, ami megegyezett a harmincas évek adataival. Még egy ehhez kapcsolódó érdekesség: Németországban ma minden ötödik házaspár akaratán kívül gyermektelen.

fenntarthatókert001.jpg
Ellenőrzési rendszer
A bioélelmiszerek termelése szigorú előírásokhoz kötött. A magyar szabályozás átvette az Európai Unió biotermelésre vonatkozó előírásait, amely meghatározza mind a termelés, mind az ellenőrzés feltételeit. A magyar biotermékek túlnyomó többségét a Biokontroll Hungária Kht ellenőrzi, amely évente egyszer mindenképpen, illetve szúrópróbaszerűen bármikor felkeresheti a gazdaságokat. Ha az ellenőrző szervezet mindent rendben talál, minőségi tanúsítványt állít ki a gazda számára. Ezt a papírt a vásárló elkérheti, ha meg akar győződni valamely áru eredetéről.
A biotermékek nyilvánvaló előnyei a konvencionális árukkal szemben, Nyugat-Európában a biopiac erőteljes megerősödését eredményezte az elmúlt években. Hazánkban a nyugat-európainál sokkal lassabb növekedés ellenére jó minőségű biotermékek széles skálája várja az egészségéért némi felárat is fizetni kész vásárlókat.
Azonban vigyázat. A valódi ökoterméken a következőknek kell szerepelnie feketén-fehéren: Bio termék. Ellenőrzött ökológiai termelésből. A terméket ellenőrizte: ellenőrző szervezet neve, a szervezet kódja (például ÖKO-HU-01).
Ne dőljünk be tehát a hangzatos neveknek, győződjünk meg midig a bio valódiságáről.
Ez nem zárja ki hogy a saját magunk által termelt zöldségek bio minőségűek lennének. Az ellenőrzési rendszer tulajdonképpen egy szükséges garancia a vásárlók felé. Természetesen a bizalomra épülő vásárlást is választhatjuk, amikor ismerjük a termelőt, voltunk a kertjében, és megbízunk abban hogy vegyszermentesen gazdálkodik, és ez a biztos garancia számunkra.

Mit jelent számomra a bio gazdálkodás?

Az élmény, hogy minden nap egészséges frissen szedett nyersanyagokat viszek be a konyhába, ami azt jelenti hogy a legtágabb értelemben, gyógynövényekből készíthetem az ételeket.

Napjainkban, amikor a jóléti társadalom okozta betegségek mindennapossá váltak, az orvosságok és tabletták mindennapi kenyérré avanzsáltak mesevilágnak tűnik, hogy az egészséges kerten át vezet az út az egészséges emberhez, és ezen az úton mindenki célba érhet. Fontos, hogy vigyünk magunkkal nyitott szívet, szemet, amely nem homályos az előítéleteinktől, tettrekészséget és kitartást nem csak a kert, hanem a gondolkodásunk átállásához is.

A bejegyzés trackback címe:

http://valodisafrany.blog.hu/api/trackback/id/tr496172298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.