A betegségek megelőzése helyes táplálkozással és gondolkodással
2015. február 27. írta: meiszner.kati

A betegségek megelőzése helyes táplálkozással és gondolkodással


Mondhatjuk, hogy a megfelelő kiegyensúlyozott táplálkozás az egyik leghatásosabb módszer a betegségek megelőzése szempontjából. A megelőzés velejárója pedig egy örömteli jobb minőségű élet.
Nem létezik mindenki számára azonos diéta és, ugyanúgy nem lehet mennyiségi normákat sem felállítani. Minden ember számára megvan a saját személyre szóló étrend, a saját helyes egyensúlyi állapota, ezt kell megtanulni összeállítani függetlenül a divatos irányzatoktól. Az ilyen étrend kellemes közérzetet biztosít, elégedettek és boldogok vagyunk általa. Mindig bizonyos idő elteltével tapasztaljuk meg egy módszer eredményességét, amely így életmódunk részévé válik. 
A lényeg az hogy olvasva ezt az írást milyen gondolatokat ébreszt olvasóiban, milyen mértékben fog tudatosulni, és mit fogunk mindebből megvalósítani holnap. Ez az ember egyéni felelőssége. Ha tudjuk, hogyan tegyünk magunk és családunk egészségéért, a környezetünkért, akkor valamit tettünk az emberiségért. Fejlődnünk kell minden nap, mert holnap már késő!
Bármilyen fanatizmus legyen az materialista anyagi élet és a pénzközpontúság vagy akár a legjobbnak hitt módszer elvakítja az embert és ebbe a hibába esve elmehetünk az igazság mellett ami felé már olyan régóta törekszünk. Mi a feladatunk az életben? -ennek keresése és ennek megfelelni ez nem csak cél, hanem folyamat. A nyugati kultúrában az ember viszont a gyors sikerre, az azonnali jutalomra irányult, és ritkán van aki elegendő türelemmel hagyja ezt a folyamatot természetes úton kiteljesedni. Mindenre azonnal, választ és bizonyítékot akarunk kapni abban a pillanatban. Nem viseljük el az ismeretlenséget. Ritkán találni olyan embert, aki kész becsülettel azt mondani Önmagának „Ezt Én nem tudom” vagy „Én eltévelyedtem”. Nehéz nyugodtan állni, amikor mindenki körülöttünk olyan célratörően nyüzsög. Erre viszont szükség van, ha valóban választ akarunk kapni életünk legfontosabb kérdéseire. Létezik-e olyan technika amely segít legyőzni a félelmet és a céltalanságot amelyek akadályok a sikeres kiegyensúlyozott élet felé.
A BÖLCSESSÉG ISMERNI A HELYES KÉRDÉST, ÉS NEM A HELYES VÁLASZ TUDÁSA.
A legjobb példa erre annak az embernek a története, aki szentnek hitte magát, akiről maga Isten gondoskodik személyesen, és nem hagyta el a házát az árvíz idején. Először autóval érkeztek a rendőrök hozzá és kérték, menjen velük veszélytelen helyre. De Ő azt felelte „Nem megyek sehová, Isten majd gondoskodik rólam.” Amikor a víz már elérte a második emeletet, egy mentőcsónak érkezett az ablaka alá. De mindenféle rábeszélés ellenére a „Szent” nem mozdult helyéről megismételve „Nem megyek sehová, Isten majd gondoskodik rólam.” Aztán a víz megemelkedett a tetőig és a mentők egy helikopterről akarták megmenteni, de akárhogyan kérlelték a makacs ember kitartott. Végül egy nagy hullám átcsapott a tető felett a vízbe sodorta hősünket és eltűnt az árban. A Mennyországba kerülve haragosan kiabált Isten elé vetve magát. Én hittem benne, hogy megmentesz engem! Hogy hagyhattad, hogy megfulladjak! Miről beszélsz?- csodálkozott Isten - Én háromszor próbáltalak megmenteni, de te visszautasítottad az autót, a csónakot, és a helikoptert, így aztán azt gondoltam meg akarsz halni.
Ha nem nyílunk meg, és nem fogadjuk be a bölcsességet amely minden dolgok lényege, elmehetünk még a csodák mellett is. Mindig van módja annak, hogy elérjük célunkat, nem feladva az eddigieket, melyekért felelősséget vállaltunk. Ahhoz, hogy egyetértésben éljünk céljainkkal, át kell értékelni prioritásainkat.
Jobb tudni, hogy éppen mire van szüksége szervezetünknek, és eszerint válasszuk ki ételünket mintsem, hagyni saját eszünknek meggyőzni önmagunkat hogy ami nekem tetszik az a szervezetem számára hasznos lesz.
Az általunk keresett élelem típusa fejlettségi szintünket tükrözi. Hogy egy ember milyen ételt fogyaszt, a tudatosságának fokát mutatja.

Az evés az első kölcsönhatásunk környezetünkkel. Ha ez nem alapszik szereteten és könyörületességen, akkor minden más tevékenységünk szenvedéshez kötött.
Az ájurvéda és a tradicionális kínai gyógyászat, minden gyógyítás, és a megelőzés alapjaként a helyes étrendet helyezi előtérbe. Az élelem az orvosság első és legfontosabb formája. Megfelelő élelem nélkül semmilyen más gyógyító körülmény nem lehet hatékony. A tiszta táplálék és étrend fontosnak tartja a természetes élelmet, a természettel harmóniában, jó talajon növekedett, természetesen érlelt, helyes módon és a szeretet természetes hozzáállásával főzött élelmet. Az ilyen étel életenergiát hordoz és tudatosságot.
Gyakran halljuk ezt a mondást, és már elcsépeltnek tartjuk.  Azok vagyunk, amit eszünk, vagy amit eszünk azzá válunk. Az étel, valóban hatással van érzelmeinkre, és hajlamos mind fizikai, mind pszichikai elváltozásokat okozni. Pontosan ugyanúgy, ahogyan negatív érzelmeink képesek felborítani emésztésünket, a rossz emésztés képes negatív hatást gyakorolni érzelmi állapotunkra.
Figyelembe kell venni a lelki tulajdonságait annak az ételnek, amit elfogyasztunk. Javít-e pszichikai állapotunkon, nyugalmat nyújt számunkra, vagy éppen ellenkezőleg, felkavarja. Éppen ezen okból a hús bármennyire is tápláló nem lehet megfelelő táplálék, magában hordozza az állat leölés előtti halálfélelmét, erőszakot, bomlást. Belőle erednek olyan negatív érzelmek, mint a félelem, és harag.
Legnagyobb jelentősége annak van, hogy milyen az az étel, amelyet magunkhoz veszünk. Harmóniában van e a mi természetünkkel?

Ezen kívül figyelembe kell venni

• az élelmiszerek összhangját
• az elkészítés módját
• az ételfogyasztás időpontjait, gyakoriságát, helyét, és mennyiségét
• érzelmi állapotunk milyenségét

Még a helyesen elkészített étel is, ha rossz hangulatban fogyasztjuk betegséget okozhat.
Fontos tényező az ételt elkészítő ember hangulata, ha étel jóindulattal és igyekezettel készült javunkra válik.
A helyes étrend magába foglalja az élelmiszer minőséget is. Kultúránkban általában alacsony az élelmiszerek minősége, ahogy azt legtöbbünk tudja is. Élelmünk tömegtermelés eredménye, kevés gonddal figyelemmel, és bizonyára kevés szeretettel, és tudatossággal, tömegesen készített étel.
A szegényes élelemminőség a rossz talajokkal, műtrágyával kezdődik, és a termesztés során alkalmazott rovar és gyomirtókkal folytatódik, melyek hosszú távú hatása még korántsem ismert.
Ezt a szegényes élelemminőséget súlyosbítja a korai szedés, mesterséges érlelés, a hosszú szállítás és hűtés, ami még azt a kevés megmaradt életerőt is kipusztítja a növényből.
Mindezek tetejére jön a modern élelmiszer-feldolgozás, ami magába foglalja a besugárzást, a fagyasztást, és a konzerválást, adalékanyagokkal és tartósítószerekkel.
És mintha ez még nem lenne elég, főzési eljárásaink mikrohullámú sütőkről, túlfőzésről, és az olajok, cukor, só és paprika túlzott használatáról szólnak.
Az eredmény pedig az, hogy nem annyira mi esszük meg az élelmünket, hanem inkább a mérgek táptalajáról, semmint a táplálékról gondoskodva, az fogyaszt el bennünket.
De akármilyen rossz is ez a felvázolt helyzet, valószínűleg tovább fog rosszabbodni. A genetikai tervezés baktériumokból, vírusokból, más növényekből és állatokból hozzáad géneket az élelmiszernövényeinkhez. Hal és sertésgéneket adnak a paradicsomhoz, a szójababban baktérium, és virággének vannak. Az ilyen változtatások fő oka, hogy jobbá, tartósabbá tegyék az élelmet, vagy a gyom és rovarirtó szerekkel szembeni ellenállásukat növeljék.
Ez a modern élelmiszerekkel kapcsolatos dilemma mindannyinkat arra kényszerít, hogy étrendünket illetően egyre tudatosabbá váljunk. Meg kell tanulnunk saját élelmünk termesztését, találjuk meg a termesztés lehetőségeit, ezeket nekünk kell keresni nem jönnek elénk! Támogassuk a helyi és biokertészeteket, és politikai aktivitásunkat a környezetre vonatkozó ügyekben bontakoztassuk ki.

AZ ÉLELEM AZ ÉLET SZENT GYÖKERE.

Ha kiegyezünk a jelenlegi állapotokkal, akkor csak saját tulajdon egészségünket és boldogságunkat veszélyeztetjük.

Habár egy jó szakács szinte bármilyen élelmiszer minőségét feljavíthatja, az elfogyasztott étel végső hatása elfogyasztójának emésztőrendszerétől függ. A joghurt például bizonyos embereknek kifejezetten nem ajánlott de fontos melyik napszakban és évszakban fogyasztjuk, mert emésztetlen maradhat és ezért inkább méregként fog hatni mintsem táplálékként. A reklámokban viszont ajánlják a joghurtot télen-nyáron, ha jó nekünk ha nem. Tehát nekünk kell tudni helyesen választani!

A böjti időszakban lehet fokozni a méregtelenítést attól függően, milyen hatásúak bizonyos ételek. Az alábbiakban az ájurvédikus  MÉREGTELENÍTŐ ÉTREND szabályai erre az esetre, melyeket ha csak részben is lehetőségeinktől és tudatosságunktól függően beépíthetünk az étrendünkbe.

Gyümölcs
A méregtelenítés során a gyümölcsök többsége fogyasztható kis mennyiségben. Kerülni kell az édes gyümölcsleveket, szőlőlevet, meggylevet, körtelevet. Némely savanyú gyümölcslé (citrom, lajm, grepfruit) és fanyar ízű levek, mint gránátalma segítenek a tisztulásban
Zöldség
A zöldségek nagy része jól kijuttatja a méreganyagokat szervezetünkből. Párolva készíthetjük, vagy nyersen fogyasszuk. Különösen jók , a zöldleveles zöldségek, és a csírák (lucerna, napraforgó, búza, rizs árpa, hajdina) minekutána olyan enzimeket tartalmaznak, amely segít szervezetünknek megtisztulni. Hasznosak a zöldséglevek. Kerüljük a gombát, burgonyát, batátát.
Gabonafélék
A teljes gabonák általában jók a tisztuláshoz, de már a kenyér és péksütemények kerülendőek. Kerülni kell továbbá a nehéz gabonákat, mint zab és búza. Rendkívül jó tisztító hatású a fele hosszúszemű rizs fele mungó babból készült étel az alkatunknak megfelelő fűszerekkel elkészítve.
Babfélék
A hántolt mungóbab kivételével kerülendő
Diófélék és magok
Pirítva és sósan nyálkaképző tulajdonságúak, nehéz étel.
Tök, napraforgó és szezámmag könnyebb, de nem túl nagy mennyiségben javasolt.
Tejtermékek
Különösen nyálkaképző nehéz a joghurt, sajt, vaj. Savót lehet fogyasztani
Húsfélék
Különösen méregképződésre hajlamosak, beleértve a tojást is.
Olajok
Nyálkaképzők, ezért kerülendő. Ghít lehet kis mennyiségben, és a „száraz” olajokat, mint a len és mustár.
Cukrok
Az édeset is jobb kerülni Kevésbé megterhelő a méz, de ne melegítsük.
Fűszerek
A sót mértékkel. A kősó jobb a tengeri sónál. Mert természete könnyebb és könnyebben elsajátítható.
Italok A hideg italok, kávé kerülendő. Forrásvíz. növényi teák különösen gyömbér, fahéj, kardamom javasolt.

Mi köze van az egészségünk megőrzéséhez a helyes gondolkodásnak mondhatjuk, pedig biztosan találkoztunk olyan emberekkel, akik súlyosan megbetegedtek (az életmódjuk miatt), és meggyógyultak, idős kort értek meg, elméjüket frissen megőrizve, jó lelki állapotban.  És találkoztak olyan emberekkel, akik sokat tettek egészségük megőrzéséért, diétával, gyakorlatokkal, mégis állandóan szenvednek, betegeskednek, ha nem is komoly tünetekkel.

Az igazság mellett sokszor elmegyünk. A választ arra hogyan gondolkodjunk hogyan válasszunk amikor válaszúthoz  érkezünk egy idézettel fejezném be Soren Kierkegaarttól.

"Két módon tehetnek bolonddá. Az egyik hogy elhitetik veled az igazságot. A másik, hogy visszautasítod az  igazságot."

A bejegyzés trackback címe:

https://valodisafrany.blog.hu/api/trackback/id/tr347087977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Andráska8 2015.02.28. 11:06:40

"Ghít lehet kis mennyiségben, és a „száraz” olajokat, mint a len és mustár."

kérdés, mitől szárazak ezek (mit jelent a száraz szó ezeknél) és mely általában kapható olajak hasonlítanak ezekhez.
Pl. a rizsolaj, szőlőmagolaj nem ajánlott?
süti beállítások módosítása