Amennyiben egy kicsit eltávolodunk témánk tárgyától és feltételezzük, hogy az ember harmóniában él környezetével, és a természettel, akkor egyensúlyban van lelke és teste. Aki táplálkozásával megnyugtatja elméjét, a tiszta gondolkodás legkedvezőbb feltételeit hozza létre, és akkor nem tarthatja értelmes dolognak, hogy néhány napos vagy hetes kínzásra, belső akaratunk ellenében valamilyen pozitív változás várható egészségi állapotunkban.
Ne azt keressük mi a rossz, hanem azt mi a jó.
Képzeljünk el egy hosszú megterített asztalt különböző ételekkel. Erről az asztalról mindenki mást fog választani, valószínűleg a Neki való táplálékot, és végig fogja járni a saját útját, és tegnapi önmagához képest majd eljuthat egy új fejlettség szintre.
Szervezetünkben működik egy olyan mechanizmus, amely helyreállítja a felborult belső egyensúlyt. Ahogyan bármilyen kis zavar lép fel, ez a mechanizmus arra készteti az embert, hogy azokhoz az anyagokhoz, állapothoz törekedjen, amelyek képesek helyreállítani az egyensúlyát. Csak meg kell tanulni, felismerni a belső hangot. Ez soha sem véletlen követelés, mindig egy elv szerint, olyan anyagokat kell keresni, és fogyasztani, amelyek antagonista tulajdonságúak, vagyis ellentétesek azokkal a tényezőkkel, amelyek a problémáinkhoz vezettek. Ez azt jelenti semmilyen étrend akármilyen hasznosnak tűnik is, nem zavarhat meg, és nem választhat el bennünket, saját érzéseinktől, hogy meghalljuk belső hangot.
Azt hiszem, a legjobb tézis – ez az ájurvédikus táplálkozás. Eszerint a terapeuta és a páciens is ellenőrizni tudja a gyakorlatban és megtapasztalhatja mennyire helyesek ezek az érzések, a három dósa és az öt elem elméletére támaszkodva. Ez nem azt jelenti, hogy csak az indiai konyha az egészséges, hanem minden nemzet konyháját ájurvédikusnak nevezhetjük azzal az egy feltétellel, hogy az öt elem és a dósák elvét betartja.
Ezért a fogyókúrák és nagy evések váltogatását semmilyen szempontból sem tehet jót szervezetünknek, inkább hasonlít egy gödrökkel teli útra, ahol először az autó gumija megy tönkre, aztán kitörik a kerék. Amennyiben a fiziológia szempontjából nézzük ez komoly raktározásra kényszeríti a szervezetet, vagyis egyre jobban alkalmazkodik ehhez a kényszerhelyzethez. Amikor pedig abbahagyjuk a diétát és elkezdünk enni, kevesebb energiát használ fel és többet raktároz a „nehéz napokra” , és ezzel szinte láthatóan visszakerülnek a fogyókúra alatt leadott kilók. Az egészség szempontjából ez a helyzet növeli a cukorbetegség, és a szívbetegségek kockázatát. Pszichológiailag, pedig amikor visszahízunk, csökken az önbizalmunk.
Hogy miért hízik vissza a legtöbb ember a fogyókúra után ennek egyik oka, hogy túleszi magát, vagyis meg akar kapni mindent, amiről lemondott.
Mindezek miatt célravezető kialakítani egy nekünk a saját alkatunknak megfelelő kiegyensúlyozott életmódot, vagy életstílust, amelynek szerves része a rendszeres böjt, amikor a szervezetünk egészen másképpen reagál, és működik, mint a fogyókúra alatt.
A vakhit, hogy a müzli  a nyerstáplálkozás vagy más divatos diéták hasznosak lehetnek az egészségünkre komoly nem éppen pozitív következményekkel járhat.
Igaz, hogy a nyers zöldségekben több vitamin és más hasznos elem van, mint a főtt ételben. Csak az a kérdés a szervezetünk képes-e elsajátítani őket, vagyunk- e olyan erősek és egészségesek?  Lehet hogy a könnyebben emészthető főtt étel könnyebben is elsajátítható.
Még egy igen makacs elméletet szeretnék megkérdőjelezni – a kalóriaszámlálásét. A vízben nulla kalória van mégis bizonyos alkatúak, kifejezetten híznak a sok vízfogyasztástól.
Ezért gondoljuk át hosszú távon életmódunkat.


 Amennyiben le szeretne fogyni mindenekelőtt, gondoskodnia kell arról

hogy emésztése optimálisan működjön

hogy alkatának megfelelő táplálékot fogyasszon

a megfelelő időben, és mennyiségben táplálkozzon

a szükséges mennyiségű vizet fogyassza

A Cserszegtomaji Ayurvédakertben ezen alapelvek szerint tartunk „Alakítsd ki saját  életstílusod” kurzust.