A tengeri algákról
2010. november 20. írta: meiszner.kati

A tengeri algákról

Hogyan és mit tegyünk a tengeri algákkal, annak érdekében, hogy „ehetővé váljon” számunkra, és miért is kerüljön átlagos családi ebéd részeként az asztalra.
Először, mert nem akkor kell táplálék kiegészítők után kapkodni, amikor a szervezet betegséggel figyelmeztet bennünket a helytelen életmódunkra, hanem azt a mindennapos felülbírálásával és korrigálásával folyamatosan alakítjuk állapotunktól függően. Egyszerűen a mindennapi étrendünket formáljuk a szerint, mire van szükségünk a kiegyensúlyozott táplálkozás jegyében, így a lehető legtermészetesebb módon az étellel rendszeresen bejutnak szervezetünkbe ezek a létfontosságú anyagok.
Másodszor mert ezek a „hasznos” tápanyagok finomak is lehetnek, és általuk egy új világ tárul ki előttünk, számos gasztronómiai élménnyel gazdagítva bennünket.
Harmadszor magas jódtartalma következtében hazánk minden ebédlőasztalára odatenném, nap, mint nap az algaféléket tartalmazó étkeket annyira jódhiányos a táplálkozásunk. Ennek oka a jódhiányos talaj, így a vizeink és a  zöldségeink a szükségesnél kevesebb jódot tartalmaznak A vizeink literenként 50 µg alatti mennyiségben tartalmaznak jódot. Igazán nehéz megoldani a szükséges mennyiségű jód természetes úton történő bejuttatását a magyar lakosság szervezetébe, amikor a napi zöldség és gyümölcsfogyasztás hazánkban naponta nem éri el a 300 grammot, a tejfogyasztásunk pedig a 200 grammot (abból a jódhiányosból).

A jódhiány elsősorban pajzsmirigyproblémákat okoz, megnagyobbodás, golyva (fáradékonyság, álmosság, fejfájás, szédelgés, elhízás, hallászavarok, látászavarok, koncentráció zavarok, memória zavarok), és pajzsmirigy alulműködéshez hasonló tüneteket (duzzadt bőr, rekedt hang, mentális zavarok, száraz és pikkelyes bőr, ritka és durva haj, súlynövekedés). A szexuális érdeklődés csökkenése a férfiaknál, és a menstruációs ciklus zavara a nőknél. A gyermekeknél a jódhiány, testi és szellemi fejlődési lemaradás, nem megfelelően fejlődik az agy és a csontrendszer. A megfelelő jódbevitel ezt a folyamatot visszafordíthatóvá teszi.
Különösen veszélyeztetett korszakaink a pubertás, a terhesség, és szoptatás, és a menopauza időszakában vannak.

Az egyik nagyszerű lehetőség a feltétlenül szükséges természetes eredetű jódmennyiség bevitelére a tengeri növényekből, algákból készült ételek fogyasztása.
A nyugati világban már megkongatták a vészharangokat, az algákkal történő túladagolás miatt, és megvonták a jódbevitel elfogadható felső határát a WHO szerint 1000 µg, a Magyarországi maximált norma 600 µg naponta, mivel a jód  tartósan történő túladagolása is ártalmas  és veszélyes lehet. Előidézhet pajzsmirigy működési zavarokat, golyvát, autoimmun pajzsmirigygyulladást, és a  pajzsmirigy rosszindulatú daganatát okozhatja. Ahol tradicionálisan fogyasztanak tengeri növényekből készült ételeket mások az étkezési szokások, és egy-egy ételből csak kis mennyiséget fogyasztanak étkezésenként, ezért semmiképpen sem adagolják túl a hasznos tápanyagokat.
Valószínűleg Japánban senkinek, sem jutna eszébe, hogy egy nagy tál algasalátával lakjon jól. Inkább ízesítésre használják levesekben, salátákban, rizs és tésztaételekben. Az ehető algaféléket valamikor gyakorlatilag a Japán partok  teljes hosszában gyűjtötték, és mindig ott volt a legszegényebb családok asztalán is. Idővel kialakultak az értékesebb (finomabb) fajták gyűjtőterületei, sőt a Japánok kezdtek elsőként foglalkozni az algatermesztéssel is. Tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy az algafélék bármely zöldségnél több vitamint és az ember számára szükséges ásványi anyagot tartalmaznak. A gerontológusok szerint a tengeri algák rejtik a hosszú élet titkát. Japánban a leghosszabb élettartam a déli prefektúrákban állapítható meg. Úgy tartják a vizsgálati eredmények alapján, hogy ezeken a területeken kétszer annyi a kombu (barna alga) fogyasztás, mint az ország többi területein.


Kombu
A barnaalga vagy kombu szárítva kerül el hozzánk, ezért először beáztatjuk, legalább egy éjszakára, de szeretem egy-két napig áztatni, többször cserélve a vizet rajta, így nagyon puha lágy állagú, már rövid pár perces főzés után is. Mivel a legjobban a tengeri sós vízben duzzad meg, ezért vagy ne mossuk meg az áztatás előtt, vagy egyszerűen tegyünk durva tengeri sót az áztatóvízbe, és néhány csepp olajat. Használhatjuk levesekhez, a főtt rizs ízesítésére, halhoz, amihez szójaszószban áztatjuk. Használhatjuk a Japán nemzeti „szendvicshez”, ami zöldségeket, vagy halat tartalmaz, és egy fekete pergamenpapírhoz hasonló szintén algából készült lapocskába csavarjuk — ez a  kombu-maki.


Tororo-kombu
Nálunk szinte ismeretlen a tororo-kombu, amelyet ecetben áztatnak ki majdnem fehér színű, és úgy képzeljük el, mint egy gombolyag feldolgozatlan gyapjúfonal. Leginkább a rizs mellé adják, és a kombu-maki, illetve az o-nigiri a rizsgolyók alapanyaga. A Japánok úgy tartják, hogy szerencsét hoz ezért elengedhetetlen az Újévi asztalon.


Nori
A legkönnyebben emészthető algafajta (az algák emészthetősége attól függ mennyi a rosttartalmuk). A nori előállításához az alapanyagot (vörös hínár) aprítják, vízbe áztatják, és fakereteken, a napon megszárítják. A szárazságtól ropogós négyszögletes nori lapokat dobozban tárolva védjük a nedvességtől.


Hijiki
A hijiki alga sok kalciumot és rostanyagot tartalmaz, felülete porózus így nagyon jól felveszi a hozzákevert misót, vagy shoyu szószt. Önállóan salátaként, és zöldséges ételekhez adható.


Aonori
Zöld nori pehely, levesekbe, és más meleg ételeket  megszórva ízesíti azokat.


Agar-agar (kanten)
A japán édességek elengedhetetlen alapanyaga — a zselés állagot biztosítja. (növényi zselatin, a vegetáriánus táplálkozásban)

A kínai gyógyító táplálkozás szerint az alga hűvös sós ízű, segíti a szervezet méregtelenítését, tisztítását, nedvessé teszi a száraz körülményeket, yin tápláló. Gazdag nyomelemekben, vasban. Magas jódtartalma csökkenti a zsírokat és a vérnyomást, gazdag rostjai igen laktatóak. Hetente kétszer fogyasztva elősegíti fogyásunkat.

Tengeri algasaláta rózsaszirmokkal

Ennek az algasalátának a készítésekor kihasználjuk, hogy az alga képes más ízek felvételére.
A beáztatott algát lemossuk, vékony csíkokra vágjuk, forró vízben 15-20 percig főzzük, Ezután hideg vízben lemossuk, szójaszósszal, szezámolajjal, reszelt fokhagymával és gyömbérrel ízesítjük. Sokkal intenzívebb ízt érünk el, ha valamilyen babpasztát, vagy misót is adunk hozzá.
A tetejére virágszirmokat szoktam szórni, amitől, az amúgy sötétbarnán kígyózó algacsíkok nagyon különlegessé válnak.



ALGALEVES

2 adaghoz
1 evőkanál előkészített alga
1 zöldhagyma 3-4 cm és csíkokra vágva
½ l víz
1 teáskanál gyömbér csíkokra vágva
2 gerezd fokhagyma szeletekre vágva
2 evőkanál koriander zöldje
néhány csepp pirított szezámolaj
1 evőkanál miso, vagy babpaszta
Az algát, zöldhagymát, gyömbért 2-3 percig vízben forraljuk, a tűzről levéve belekeverjük a misót, leves csészékbe szedjük, rászórjuk a koriander zöldjét, fokhagymát, és a szezám olajat.
TANÁCSOK
A pirított szezám olajat mindig csak a kész ételhez adjuk, hő hatásra, főzéssel  elveszti az ízét.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://valodisafrany.blog.hu/api/trackback/id/tr702462083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.