Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
2015. március 25. írta: meiszner.kati

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Gyümölcsfák oltásának, szemzésének napja

A néphagyomány szerint e naptól lehet oltani, szemezni a gyümölcsfákat, melyek ilyenkor fognak legjobban megfoganni, és kifejlődve gazdag termésük lesz.

A Római Katolikus egyház ezen a napon ünnepli Jézus Krisztus emberi testben történő fogantatását.

Az elmúlt években sok településen felelevenítették ezt régi hagyományt, és ez a nap újfent a helyi közösségek egyik jeles ünnepnapjává vált. 

2015gyumolcsoltonap05.jpg

Jeszenszky Árpád mezőgazdász, egyetemi tanár írta még 1957-ben azt az alapművet, melynek segítségével, a sok fotográfiának köszönhetően könyvből is meg lehet tanulni az oltás, szemzés mesterségét. Természetesen minél többet gyakorolunk annál nagyobb tapasztalatra, és ügyességre teszünk szert. A siker titka elsősorban a borotvaéles szerszám, hogy minél kisebb sebet ejtsünk, és az osztódó szövetek minél nagyobb felületen érintkezzenek, mondta Reziben a gyümölcsoltó napon  Komoróczi Lajos, az oltások helyi nagymestere, bevezető előadásában.

Az átoltás nagyszerűsége abban van, hogy a számunkra értéktelen gyümölcsöt termő fákat nem kell kivágni, hanem azonos fajtán belüli ízletesebbre változtathatjuk.

A könyv egyébként 50 féle fás és zöld oltást, szemzési eljárást ismertet. Az összenövesztés, vagyis az oltás, és a szemzés lényegében nem más mint az egyik növényi résznek a ránövesztése egy másik növényre.  A szaporításra szánt növényből vesszőt, hajtást, vagy szemet szedünk le, és azt egy másik növényre (alanyra) különböző eljárással átültetjük. Mindkét növényen sebet ejtünk, és e sebeken át az átültetett rész összeforr az alannyal, a két növényi szervezet egy közös növényt alkot (oltvány), amelynek gyökérrendszere az egyik, a hajtás rendszere a másik növényről származik. Ez a két növény ettől fogva "közös háztartásban" él együtt.

2015gyumolcsoltonap04.jpg

A megfelelő alanyok kiválasztása az egyik sarkalatos pontja a gyümölcstermesztésnek, annál inkább hogy sokféle mendemonda és téves felfogás jár szájról szájra.

Az eredményes oltás másik lényeges eleme a megfelelő időben szedett oltóvessző. Ez is egy Szent napjához kötődik, nevezetesen Szent Skolasztika napjához. A növényekben ilyentájt kezdődik meg a nedvek mozgása, keringése, olyan megállíthatatlan akarat hatására kezdenek el ilyenkortájt mozogni, mint a Szent Benedek ikertestvérének, Skolasztikának könnyeit követő eső. Történt ugyanis Krisztus után 543-ban, hogy a szent életű báty a szokásos éves látogatását tette Piombariolában, édes ikerhúgánál. A kolostorban nem kívánt egész éjszakára ott maradni, Skolasztika kérése ellenére hajthatatlan maradt, de amikor az imádkozni kezdett, olyan égzengés és vihar támadt, hogy távozni nem lehetett. A könnyek Isten akaratát tükrözték – a legenda szerint –, hiszen akkor látták egymást utoljára.

2015gyumolcsoltonap07.jpg

A fagyérzékeny fajokról még ősszel, a nagy fagyok előtt érdemes oltóvesszőket vágni, a többit február 10 után fagymentes időben szedjük meg. Csak egészséges növényről vágjunk oltóágat!  A megszedett vesszőket fajtánként összekötjük, és címkével ellátva hűvös helyen tároljuk a felhasználásig. Régen elvermelték a ház Északi oldalán, manapság beteszik a hűtőbe. Hogy milyen ágak felelnek meg a szaporításhoz, jó tudnunk, mert ha magát az oltást nem is magunk végezzük, hogy milyen gyümölcsöt szeretnénk azt legjobb előbb megkóstolni, majd megjegyezni, hogy erről a fáról majd vágjak ám oltóvesszőt, mert igen ízlik a termése.

2015gyumolcsoltonap06.jpg

Oltásra a hajtó, más néven fásrügyek valók, amelyekből, hajtás fakad, míg a termő vagy virágos rügyek hajtást alig, vagy csak megkésve hoznak, és ez a hajtás fejletlen marad. A túl erős vastag vesszők általában nem valók oltásra. Általában a koronaágak vezérágán, vagy a korona szélén találjuk a legjobb oltóvesszőket. 

Az oltást végezhetjük már kifejlődött fákra, illetve kis magról nevelt csemetékre, ez utóbbiak esetében, amikor megtörtént az oltás beültetjük  laza tápdús talajba olyan hosszú cserépbe amilyent a gyökérzet igényel, és még nem hagyjuk kint a szabadban, hanem legalább 16-18 fokos páradús környezetben talaját nedvesen tartva neveljük. Ha valamely oltás, szemzés elpusztult azt már 10-20 napon belül láthatjuk, és ha még lehetséges a munkát megismételhetjük.

 

2015gyumolcsoltonap09.jpg2015gyumolcsoltonap08.jpg

Reziben a gyümölcsoltó napon amikor bementem a bevezető előadásra kicsit visszahőköltem mert egyetlen nőt sem láttam a teremben, csak férfiakat. Aztán megnyugtattak, hogy az asszonyok kint sütnek-főznek, (mint mindig). Kint aztán elkezdődött az oltás folyamata, melynek végén Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára emlékezett Kiss László esperes, majd megáldotta az oltott vesszőket. 

2015gyumolcsoltonap03.jpg

Azért később az emberek (férfiak) is besegítettek,  azért lett olyan finom a kerekrépa-gulyás és a kemencében sütött tejfölös medvehagymás sajtos langalló (kenyérlángos). A kitartóak, még megkóstolhatták a szilvalekváros táskákat is! Voltak persze mindenféle italok, a  hűvös idő miatt gondolom a helyben készült pálinkakóstolás, és a forró tea volt a legnépszerűbb.

2015gyumolcsoltonap02.jpg

A megeredt oltványok majd mindenkit emlékeztetnek erre az élménydús napra, ahonnét a szeretettel készített ételek ízével, a továbbadott tudással, gazdagodva tértünk haza. Kívánok minden falunak ilyen összetartó embereket, közösséget, és emlékezetes napokat!

A bejegyzés trackback címe:

https://valodisafrany.blog.hu/api/trackback/id/tr237304118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.