A pite tésztát teljes kiőrlésű lisztből készíteni egy igazi telitalálat. A tészta annyira omlós és finom lesz, hogy szoktam diót szórni az alma alá, ugyanúgy mint a rétesnél, hogy ne ázzon el a tészta, hát ehhez a dió réteghez hasonló maga a tészta. Rétesalmát használtam a töltelékhez, amely önmagában savanykás jellegű, az édes almához adhatunk citromlevet, hogy hasonlóan pikáns ízt érjünk el.
Mindazok ellenére hogy az almás pite a legelterjedtebb sütemények közé tartozik nálunk, a mondás hogy, ahány ház annyi szokás több kérdést is felvethet. Mekkorára és milyen formára vágjuk? Nagy kocka? Kis kocka? Téglalap? Ez attól függ hogyan szeretjük, viszont kipróbálhatunk más formákat is, meglátjuk mennyire megváltoztatja a sütemény jellegét. Különböző méreteket is összehangolhatunk, így mindenkinek van lehetősége választani, ízlése és igénye szerint.
A másik kérdés milyen lisztből készítsük, és miért éppen a teljes kiőrlésű mellett teszem le a voksom.
Sok tudományos támadás éri gabonákat és a teljes kiőrlésű lisztet. Mint sok minden mást ezt is is gondolkodás nélkül követőkre talál. Viszont akik megnézik a valós élet gyakorlatát és logikusan átgondolják az életmód, a táplálkozás és az egészségi állapot közti összefüggést megalkothatják a saját álláspontjukat. Először nézzük meg mi is az az allergia? Mire is reagál a szervezet?
Az allergiával üzen a szervezetünk, hogy az az étel már nem megfelelő a számunkra. Az iparilag előállított, finomított, természetes tulajdonságaitól megfosztott ételekre, és a nem megfelelő ételkombinációkra adott reakciók segítségünkre vannak, hiszen egyértelműen megmutatják, hogy ártanak az egészségünknek. Így tudhatjuk hogy mi az amit már már jobb ha nem eszünk. A szétválasztó étrend már néhány nap után kideríti ezeket a számunkra helytelen kombinációkat. És akkor kiderül, hogy a baj nem a teljes kiőrlésű liszttel van, hanem azzal hogy mivel esszük együtt.
Bátran ajánlom a bio teljes kiőrlésű lisztet, és hogy a búza lektin meg a búza magas sikértartalma veszélyes lenne, meg hogy a mai búzafajták sokkal többet tartalmaznak belőlük, érdekes felvetésnek tartom. Tudvalevő, hogy a tudomány mindig valahonnét finanszírozott tevékenység, és mint ilyen soha sem pártatlan. A régi időkben legendásan magas sikértartalmú értékes búzafajták voltak, például a "bánáti színtiszta piros acélos" búza amelyért már 1848 ban jóval magasabb árat fizettek a malmok. Igaz, hogy abban az időben a búzát még legtöbbször a jóval olcsóbb rozzsal keverték.
"Ebből adódik, hogy a lektinek az egészségesnek kikiáltott kenyerekben is jelen vannak, és a legnagyobb arányban sajnos éppen a teljes kiőrlésű készítményekben találhatók meg." (idézet innen: http://antalvali.com/hirek/teljes-kiorlesu-liszt-belflora-lektin-fogyasztas.html )
Azon kívül, hogy a búzalektin és sikérnek felrótt gabonaérzékenységgel, avagy gluténérzékenységgel az általam az elmúlt 22 évben megismert betegek mind életük során fehér finomlisztet fogyasztottak, az ezzel született gyermekek esetében pedig mindig visszavezethető volt a szülők, különösen az anya táplálkozására és lelki problémáia ez az állapot.
Szerezzünk bizonyosságot, keressünk példákat, olyan embereket akik tudatosan táplálkoznak, régóta teljes kiőrlésű lisztet fogyasztanak, mert Én még nem találkoztam vegyszermentes alapanyagokkal, és teljes kiőrlésű gabonákkal táplálkozó embereknél ezzel a betegséggel. A gyakorisága világméretekben is elenyésző a fehér liszttel táplálkozókkal szemben.
Most pedig bátran fogjunk hozzá az almás pitéhez - teljes kiőrlésű lisztből.
Hozzávalók a tésztához:
40 dkg teljes kiőrlésű liszt átszitálva
20 dkg vaj
2 evőkanál cukor (elhagyható)
1 dl tejföl
2 tojás (elhagyható, a sütiporból 1/2 teáskanállal többet adjunk hozzá)
1 teáskanál bio sütőpor, vagy szódabikarbóna
2 evőkanál cukor (elhagyható)
csipet só
Hozzávalók a töltelékhez:
1-2 kg alma (az alma mennyisége meghatározza a töltelék vastagságát, a 2 kg ot ajánlom )
10-15 dkg cukor (a savanyú almához adhatunk többet, az édes almát készíthetjük cukor nélkül)
1 bio citrom lereszelt héja
5 dkg dió
5 dkg mazsola (különösen ha cukor nélkül készítjük a süteményt)
A tésztát a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, a tojásokat, egy csipet sót, és annyi tejfölt, hogy jól gyúrható tésztánk legyen.
A tésztából két cipót formálunk, és letakarva hideg helyen fél órát pihentetjük.
Közben elkészítjük a tölteléket. Az almákat megmossuk, megtisztítjuk, vékony szeletekre lereszeljük, összekeverjük a cukorral és állni hagyjuk.
A diót ledaráljuk.
Az alma levét kinyomjuk, és megrottyanthatjuk, illetve elfőzhetjük a levét.
A tölteléket előző este is előkészíthetjük! A süteménykészítésnél sokat könnyíthetünk a folyamaton, ha ésszerűen felosztva szakaszokra bontjuk.
Kivajazott tepsibe tesszük az egyik cipóból kinyújtott tésztalapot, megszórjuk darált dióval, és rátesszük az almatölteléket. Befedjük a másik tésztalappal, vízzel vagy tojással átkenjük, villával több helyen megszurkáljuk, hogy a sütés közben keletkezett levegő távozni tudjon, és szép sima legyen a pite felszíne. 180 fokosra előmelegített sütőben megsütjük.
Ha kihűlt felszeleteljük, a tetejét megszórhatjuk vaníliás porcukorral.