A Rezi Várbarátok Köre Egyesület 2014. március 8-án hagyományteremtő szándékkal Gyümölcsoltónapot rendezett helyi és környékbeli magánszemélyek, kitermelők, magángazdálkodók, diákok és érdeklődők részére.
Előadások helyszíne: Művelődési Ház Rezi, Arany J. u. 1.
Oltásbemutatás, gyakorlás helyszíne: Laky Demeter Turistaház Rezi, Petőfi u. 44.
Ezen a rendezvényen több mint 60 fő vett részt, akik az elméleti előadások meghallgatását követően közös gyümölcsfaoltás bemutatáson sajátíthatták el ezt az ősi mesterséget annak érdekében, hogy ez az ősi mesterség újra bekerüljön a helyi emberek tavaszi munkaprogramjába, hogy a kiskertjeikben olyan gyümölcsfák teremjenek, melyeket saját maguk oltottak be, nem engedve kipusztulni az ősi magyar, tájjellegű fajtákat.
Elmondható, hogy e nap kiváló alkalomnak bizonyult a hasonló gondolkodású emberek találkozásához, ahol új együttműködések jöttek létre. A szemléletformáló előadások hasznos információkat nyújtottak ahhoz, hogy az embereknek kellő igénye legyen az egészséges élelmiszerek előállításához oly módon, hogy az adott természeti forrásokkal megőrizhető és növelhető legyen a környezet minősége. Az előadásokon és a gyümölcsoltásban résztvevők nagyon aktív közreműködése azt bizonyítja, hogy a településen illetve a térségben igény van a hasonló rendezvények tartására illetve annak folytatására.
Az előadást Kiss László Tibor az MNVH Zala megyei referense nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy az MNVH fő feladata, hogy ezeket a programokat segítse és koordinálja.
Rezi község hihetetlen szép eredményeket ért el a LEADER programban és folytatja azt a majdnem 700 éves hagyományt, ami erre a községre mindig jellemző volt: a turizmus, természeti táj szépsége, mely önmagában hordozza, hogy ezt az örökséget meg kell őrizni. Ez a község a mai feladatokhoz is fel tud nőni és azt az örökséget, amit az elődök letettek és ami miatt él a település, azt megőrzi és tovább tudja vinni.
Nagy szükség van rá, hogy jó minőségű élelmiszereket és jó minőségű termékeket állítsunk elő, nemcsak itt, de országszerte, hisz a kintről jövő élelmiszerek meg sem közelítik azt a színvonalat és minőséget, amit itt helyben elő lehet állítani. További feladat, hogy ebbe a munkába be kell vonni a fiatalokat, és az eddigi tudást átadni számukra.
Kiss László esperes, aki a falu plébánosa és egyik helytörténeti szakértője
Gyümölcsoltó boldogasszony ünnepének egyházi hátteréről beszélt. 624-óta van tudomásunk az ünnep megtartásáról. Ez az ünnep ihlette az Üdvözlégy Máriát és az Úrangyala imádkozást is. A fákat ezen a napon kell oltani, mivel Jézus Krisztus ekkor fogant, és az ezen a napon oltott fának biztos eredét tulajdonítottak, melyen rajta lesz az Isten áldása.
Reziben évszázados hagyományai vannak a szőlőművelésnek és a gyümölcstermészetésnek. Jeruska János aki az 1800-as években volt plébános, kezdte el gyümölcsössel betelepíteni a plébánia kertjét, melyet Ambrus Mihály plébános folytatott. Az ő nevéhez fűződik a filoxéra járvány után a rizlingszőlő meghonosítása a faluban.
Ezután Komoróczi Lajos agrármérnök elmondta, hogy a magyar vallásos néphagyományban e naphoz az ünnep magyarázatából fakadó hiedelmek kötődnek valamint meteorológiai megfigyelések is kapcsolódnak hozzá. Ilyenkor áldás van az oltó ember munkáján is. E napot, a teremtés napjának is szokták nevezni.
A bevezető után következett a szakmai program, melyben a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány munkatársai tartottak szemléletformáló előadásokat, először Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő, gyümölcstermesztő, aki hagyományos gyümölcsfajtáinkról beszélt. elmondta, hogy az elmúlt 50 évben sikerült felét, de lehet, hogy többet elveszteni gyümölcsészeti örökségünknek abból a részéből, amit őseink 1000 év alatt létrehoztak. Óriási problémáink vannak ezzel kapcsolatban és ezt csak úgy lehet megőrizni, ha ki-ki megőrzi a saját hagyatékát, örökségét a saját területén. Nem csak az a lényeg, hogy gyümölcsfákat ültessünk, hanem az, hogy azt ültessük vissza, ami nekünk van, mert termőhely szempontból, a gasztronómiánk szempontjából és néprajzi szempontból is ez az, ami a térség arculatának a része, ez a mi örökségünk és ezt kell megtartani. Ehhez elengedhetetlen az, hogy megtanuljunk mindazt, ami a gyümölcsészettel kapcsolatos. Az oltás egy hihetetlenül egyszerű dolog, nem kell semmi más hozzá, csak hit.
Darázsi Zsolt Göcsej Természetvédelmi Alapítvány elnökének témája:
Természet közeli gazdálkodás, kertészkedés
Ingyen napszámosok: növényvédelem mérgek nélkül
A legmagasabb szintű biológiai rendszer az erdő, és ezt ha hagynánk működni, akkor 200-600 éves fák volnának. Ezt felismerve manapság elkezdődött egy természet közeli gazdálkodás ingyen napszámosokkal, amik nem mások mint a rovarok. A világon a rovarfajok száma több mint ahány ember él a földön. A különféle rovarok, madarak számtalan hasznos tevékenységet elvégeznek az emberek helyett.
Környezetünk ha lehet, minél jobban legyen zöld, és minél jobban hasonlítson egy erdőhöz.
Lázár Péter Göcsej Természetvédelmi Alapítvány munkatársa
Komposztálás: talajerő visszapótlás természetesen
Élőhelyek pusztítása kapcsán jelentős károkat okoz a nagyüzemi mezőgazdálkodás. Egy mástípusú ún. Kert-Magyarország típusú gazdálkodással 40 millió embernek az élelmiszere megtermelődne. A talaj egyik éltetője a komposzt. Ami élő talaj, mindent el kell követnünk azért, hogy ez életben is maradjon. Talaj összetétele, egészséges működésének fontossága.
Csak közösen tudunk tenni, azért, hogy a jelenlegi helyzet ne romoljon tovább, illetve vissza tudjuk fordítani és menteni a természetet, mert az ember és a természet, táj és a benne élő közösség elválaszthatatlan egymástól.
Az előadások után a résztvevők a megvalósuló mintaprojekt helyszínén, a Laky Demeter Turistaház kertjében az ebéd elfogyasztása után aktívan részt vettek a gyümölcsfaoltásban, ahol a szakemberek gyakorlatban , vadalany biztosítás mellett mutatták be ezt az ősi mesterséget.
Ennek szép eredménye a mára már kihajtott oltványok, melyet mindenki hazavihetett. A Turistaház 40 ilyen kis oltvánnyal gazdagodott, melyek amint megerősödtek, a kertben lesznek elültetve.
