A madársaláta, vagy valeriána saláta, régen pedig galambbegy salátának, bizonyos vidékeken mogyorósalátának nevezték (Valerianella locusta) az egészséges táplálkozás és a biokert elengedhetetlen része

A macskagyökérfélék családjába tartozik ez az egész télen át szedhető vitaminforrás. A kertben, ahogyan elolvadt a hótakaró, fejlődésnek indulnak a kis levélkéi. Érdemes fogyasztani egész évben, mert változatossá teszi a saláta választékot, és a madársalátának lényegesen magasabb a C-vitamin és vastartalma, mint a fejes salátának. Ezen kívül az ásványi anyagok közül nagy mértékben tartalmaz magnéziumot, káliumot, és cinket.

A madársaláta termesztése
Sokszor a mezőn is találkozhatunk vele, a házikerben pedig elegendő egyszer elvetni, és örökös részévé válik, ha hagyunk néhány tövet felvirágzani, és a beérett magokat szétszórja, ezért valamilyen félreeső helyet válasszunk, ahol nem ássuk fel a talajt, illetve nincs felszántva. Nem hiányozhat egyetlen biokertből sem.
Szinte a kert bármely részében megél, igénytelen egynyári növény, alacsony a víz igénye, bármilyen talajban megél. A gyümölcsfák árnyékában is ugyanolyan szépen fejlődik, mint egy tűző napos területen, nálam a fügebokrok körül terjedt el, és szépen felveti fejét az ágyásokban is, itt a tápanyagban dús talajban természetesen nagyobb leveleket hoz.
Kora tavasszal korán fogjunk hozzá a talaj elegyengetéséhez, hogy március első felében a magokat elvethessük. Tavaszi termesztésének nagyszerűsége éppen koraiságában rejlik. Első vetéskor lehet 15-20 cm-es sortávolságra, vagy egy foltban szétszórni a magokat, majd takarjuk be 1-2 cm-es rétegben komposzttal, vagy laza talajjal. Szabadföldi őszi vetésre augusztus végétől kerülhet sor, szeptember végéig, ilyenkor a magokat sekélyebben csak 1cm mélyen vessük el. A korai sárgarépa és hagyma után vethetjük a spenóttal együtt a biokertben. Az őszi vetés (kelés) esetében egész télen rendelkezésünkre áll, ha fenyőgallyal, vagy fóliával letakarjuk még a hó alól is betakarítható, és még kora tavasszal is szedhetjük. Erkélyen egy balkonládában szinte bármikor vethetünk magokat, elegendő hozzá egy laza földdel megtöltött láda, és egy kissé napos meleg rész a teraszon és pár héten belül már élvezhetjük is a friss tavaszi saláta zamatát.

Bár a talajban nem válogatós a madársaláta, a tápanyag hiány levélsárgulást okozhat ezért célszerű érett komposzttal takarni a magokat. Ültetés előtt soha ne trágyázzuk frissen a talajt, mert az kiégeti a palántákat.
A mag csírázása 14-15 nap múlva kezdődik. Kelése után a gyomtalanítás a legfontosabb feladat, mert a kis csíranövényeket a gyomok szinte teljesen elnyomhatják. Néhány év múlva már csak ritkítani kell olyan sűrűn kelnek az elszórt magok. Gyomirtó kapálása elegendő egyszer, legfeljebb kétszer a felszedésig. Kora tavaszi folyamatos ellátást csak többszöri szakaszos vetéssel érhetünk el, ezért 10-14 naponként érdemes vetni. A magok  15 fok felett, csíráznak ki, és pár hét múlva már szedhető is a madársaláta.
Az augusztusi vetést már ősszel szedhetjük, míg a kései vetést kora tavasszal szüretelhetjük, amikor a levélrózsa már teljesen kifejlődött. A madársaláta önmagában vagy más salátával együtt fogyasztható, íze nagyon kellemes. Nagyon dekoratív díszítő eleme a salátáknak, és a tányéroknak.

A madársaláta szedése
Az egész levélrózsát a talaj felett levágjuk, vagy kihúzzuk gyökerestől amikor kellő méretű a növény. Hamar elveszíti vitamintartalmát, ezért csak annyit szedjünk le, vagy vásároljunk, amennyit 1-2-maximum 3 nap alatt felhasználunk. Jól mossuk meg bő hideg vízben.

A madársaláta gasztronómiai felhasználása
A madársalátához könnyű önteteket használjunk, mert a sűrű öntet megtöri a leveleket, célszerű előbb összekeverni a saláta keményebb textúrájú elemeit és a madársalátát már csak rászórjuk, vagy egy mozdulattal beleforgatjuk a többi közé.
A különböző fajták némileg más levélformával, és ízbeli különbségekkel rendelkeznek.