Sütés nélkül készül a manapság oly közkedvelt olasz egyszemélyes tortácskákra emlékeztető török édesség a Vişne ekmegi vagyis meggyes kenyér. A nyári melegben már ezért is lehet nagyon szeretni, mert nem emeli további fokokkal az amúgy is meleg konyha hőmérsékletét.

Csak egyszer kell elkészíteni és aztán emlékezetünkben mindig fel-fel bukkan a felejthetetlen édességek között. Főszereplője egy napsütéses késő délelőtti kávézásnak, vagy a délutáni teázásnak, nem lehet gyorsan enni, csak komótosan, mert minden falat egy fenomenális íz-élmény. Annyira, hogy amikor megláttam a receptet egy gastro blogon rögtön élesen megjelent emlékeimben 25-26 év távlatából, amikor elég sokat, és sokszor voltam Törökországban. Igaz aztán kiderült az ominózus recept csak a meggyes kenyér kalácsos cseresznyés sarlott torta  változata. Érdekes jelenség hogy amikor az angol nyelv közvetítésével fordítanak magyarra akkor a meggyből cseresznye lesz. lásd "Csehov cseresznyés kert" az eredeti orosz változatban ez ugye"Вишиевый сад"ami magyarul  "Meggyes kert" lenne.

Nos a meggyes kenyér egyik gyik fontos összetevője és meghatározó eleme a kenyér és annak minősége. Válasszunk nem túl sós kenyeret hozzá, talán a szendvicskenyér a legmegfelelőbb.
Az adagok számától és, a kenyér mennyiségétől függően változtathatjuk a szirup és a krém mennyiségét.
Ha szeretnénk az év folyamán bármikor elkészíteni, a meggyszirupról gondoskodjunk a megfelelő időben, lehet fagylaltokhoz és más édességekhez is alkalmazni — nagyon szép mélybordó színe van, édes-savanyú telt ízzel.

Hozzávalók:

10 szelet 1cm-vastagra szelt kenyér
2 evőkanál vaj

Sziruphoz

2 csésze cukor
1.5 csésze víz
1 csésze kimagozott meggy

Krémhez

½ csésze tej
5 evőkanál cukor
2,5 evőkanál liszt
1 tojás sárgája
1 evőkanál reszelt citromhéj
1 kiskanál vanília
1 kiskanál vaj

A kenyérből kör alakú, vagy más tetszőleges formát szúrunk ki. A kenyérbél szeleteket megkenjük vékonyan olvasztott vajjal, és egy tűzálló tálban, a sütőben megsütjük.

Közben elkészítjük a szirupot, a cukrot a vízzel felfőzzük, beletesszük a meggyet, kis tűzön felforraljuk (minden gyümölcsből készült tartósított terméket, lekvárokat, szörpöket, ha szeretnénk, hogy megőrizze a friss aromás ízeket, rövid ideig és kis tűzön célszerű főzni). Amikor kihűlt, átpasszírozzuk,vagy turmixoljuk.

A krémhez, kikeverjük a tojássárgáját a cukorral, majd hozzákeverjük a lisztet, a tejet és habverővel állandóan keverve felfőzzük a vaníliával és a vajjal. Ha csomós lenne egy szitán, átszűrjük. Ha tojás nélkül készítjük, akkor egy negyed teáskanál kurkumát tegyünk bele, és ugyanolyan szép sárga színt kapunk, amely nagyszerű kontrasztot alkot a meggybordó kenyérszeletekkel.

A kihűlt vajas pirított kenyérkarikát átitatjuk a meggyes sziruppal, megkenjük ugyanolyan vastagságban, mint a kenyérszelet a krémmel, és egy másik sziruppal átitatott kenyérszeletet helyezünk rá.

Megjegyzés:
A receptben lévő cukormennyiséghez képest, lényegesen kevesebb bio cukrot használtam, és teljeskiőrlésű tönkölybúzalisztből sütöttem tejjel egy sótlan kenyeret, ezért rusztikusabbnak látszik, mintha fehér kenyérből készítjük. A meggyszirupból, pedig sokkal többet főztem, és kis üvegekben kidunsztolás után elraktam, a későbbi alkalmakra.