Az őszi kert utolsó adományai a cikória saláták, ruccola, zöldhagyma, és egy misoval készült kombu alga alapsaláta egyesüléséből jött létre ez a fantasztikus tartalmú, és ízű saláta.
A kombu algát beáztatjuk legalább 20-30 percre.
A lapokat szépen egymásra helyezzük, és szorosan feltekerjük, majd vékony csíkokra vágjuk. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a végén szép hosszú algacsíkokat kapunk, olyanokat, mint a spagetti.
Ezután forró tengeri sós vízben 15-20 percig főzzük, utána egy szűrőkanálba kiöntjük, lemossuk, és miso pasztával, szójaszósszal, szezámolajjal, reszelt fokhagymával és gyömbérrel ízesítjük. Ez lesz az alapsaláta. Kis üvegben néhány napig hűvös helyen eltartható (még a készételek tárolhatóságával kapcsolatos szigorú elveim mellett is)! Nagyon sokrétűen felhasználható az étkezéseink során.
A saláta zöld részéhez lemossuk a rendelkezésünkre álló salátaleveleket (a fentieken kívül, lehet jégsalátát, endiviát, édesköményt, spenótot, mangoldot stb. használni) és szintén szép hosszú csíkokra vágjuk.
Ráteszünk negyed annyit az algasalátából, mint amennyit a zöldleveleink kitesznek. Meglocsoljuk némi citromlével, és az egészet egy villával, könnyű mozdulatokkal összekeverjük.
Végeztem némi kalkulációt azon rosszalló kommentárra reagálva, melyet a tengeri algák jelentőségéről írt cikkem kiváltott. Nevezetesen, elmarasztalnak, hogy a magyar családok mindennapos asztalára ajánlom az algából készült ételeket.
A kombu alga 150 grammos csomagja 400- FT a Rákóczi téri kínai élelmiszerboltban. Ebből a négyszemélyes adaghoz 10 grammra van szükség, ez felfelé kerekítve 27-Ft, tehát megint csak felfelé kerekítve 7 forintba kerül egy adag kombu alga, amely fedezi a napi szükségletünket. Hogy miből? — főleg jódból és ezen kívül tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy az algafélék bármely zöldségnél több az ember számára szükséges vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.
Tehát napi 7 forinttal megelőzhető a pajzsmirigybetegségek jelentős hányada, illetve az azokból adódó szövődmények. És még finom is!!!
Eredeti cikk: http://valodisafrany.blog.hu/2010/11/20/tengeri_algak_jelentosege_taplalkozasunkban#ixzz16967dWOa