ADALÉKANYAGOK
2011. január 14. írta: meiszner.kati

ADALÉKANYAGOK

Lám-lám mi mindenre van szüksége az élelmiszeriparnak, hogy eltarthatóvá, és eladhatóvá tegyen egy élelmiszert. Mindezekkel a fogalmakkal egyáltalán nem kell megismerkednünk, ha nem vásárolunk iparilag előállított élelmiszereket. Ilyen egyszerű lenne egészségesen táplálkozni?

Ilyen egyszerű lenne egészségesen táplálkozni!


Magyarországon több mint hétszáz, engedélyezett adalékanyag van forgalomban, a világ élelmiszeripara mintegy ötezret használ.

•    Tartósítószerek azok az anyagok, amelyek a mikroorganizmusok, okozta romlás megakadályozásával, meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát.
•    Antioxidánsok: az oxidáció okozta romlás (zsírok avasodása és a színváltozások) megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát.
•    Hordozók, hordozóoldó szerek: saját technológiai hatás nélküli anyagok, amelyek egy élelmiszeripari anyag oldására, hígítására, diszpergálására, vagy másféle fizikai módosításra használnak, hogy megkönnyítsék annak kezelését, alkalmazását, vagy használatát anélkül, hogy technológiai funkcióját megváltoztatnák.
•    Étkezési savak: növelik az élelmiszer savasságát, és/vagy savanyú ízt adnak.
•    Savanyúságot szabályozó anyagok: megváltoztatják, vagy szabályozzák az élelmiszer savasságát vagy lúgosságát.
•    Csomósodást, és lesülést gátló anyagok: csökken tik az élelmiszer önálló részeinek egymáshoz tapadását.
•    Habzásgátlók: megakadályozzák, vagy csökkentik a habzást.
•    Tömegnövelő szerek: növelik az élelmiszer tömegét  anélkül, hogy lényegesen növelnék annak hasznosuló energiatartalmát.
•    Emulgeálószerek: az élelmiszerben lehetővé teszik két vagy több, nem keveredő fázisból – mint az olaj és a víz – homogén keverék képzését vagy kialakulását.
•    Emulgeáló sók ömlesztő sók: a sajtban lévő fehérjéket, gélszerűvé alakítják, és egyúttal a zsírt és más komponenseket közel homogén eloszlásúvá teszik.
•    Szilárdítóanyagok:  a gyümölcsök vagy a zöldségek szöveteit keménnyé ill. ropogóssá teszik, vagy így tartják, illetve zselésítőszerekkel szilárd gélt képeznek.
•    Ízfokozók: fokozzák az élelmiszerek ízét és zamatát.
•    Habosítószerek: lehetővé teszik egy gázfázis homogén diszperzióját egy folyékony vagy szilárd fázisban.
•    Zselésítőanyagok: gélképzéssel alakítják ki az élelmiszer szerkezetét.
•    Fényezőanyagok: az élelmiszer külső felületén alkalmazva csillogóvá teszi vagy védőbevonatot képeznek.
•    Nedvesítőszerek: megvédik az élelmiszert a kiszáradástól, ellensúlyozva egy kis relatív nedvességtartalmú légtér hatását, vagy elősegítik egy por vizes közegben való oldódását.
•    Módosított keményítők: étkezési keményítő egy vagy több kémiai kezelésével nyert, fizikai vagy enzimes úton és savas vagy lúgos kezeléssel folyósított vagy fehérített anyagok.
•    Csomagológázok: a levegőtől eltérő gázok, amelyeket az élelmiszer betöltése előtt, alatt vagy után vezetnek be az élelmiszer-csomagoló eszközbe.
•    Hajtógázok: a levegőtől eltérő gázok, amelyek kiszorítják a levegőt a csomagolóeszközből.
•    Térfogatnövelő (lazító) szerek: azok az anyagok, vagy anyagkeverékek, amelyek gáz képződésével növelik a tészták térfogatát.
•    Kelátképző anyagok: fémionokkal kémiai komplexeket képeznek.
•    Stabilizátorok: lehetővé teszik az élelmiszer fizikai-kémiai állapotának megőrzését. Stabilizátorok azok az anyagok is, amelyek képesek egy vagy több nem elegyedő anyag homogén diszperziójának fenntartására, az élelmiszerben, továbbá azok az anyagok, amelyek stabilizálják, megőrzik, vagy erősítik az élelmiszer színét.
•    Sűrítőanyagok: növelik az élelmiszer viszkozitását.
•    Lisztkezelő (-javító) szerek: azok az emulgeálószernek nem számító anyagok, amelyeket a liszthez vagy a tésztához adnak, hogy javítsák sütési tulajdonságaikat.
•    Élelmiszer színezékek: színt adnak, vagy az élelmiszer eredeti színét helyreállítják, beleértve az élelmiszerek, valamint a természetes kiindulási anyagok olyan összetevőit is, amelyeket normális körülmények között sem élelmiszerként nem fogyasztanak, sem az élelmiszerek jellemző összetevőjeként nem használnak.
•    Természetes színezék: az élelmiszerekben természetes tartalomként előforduló színezőanyag, függetlenül attól, hogy azt fizikai vagy kémiai eljárással nyerték.
•    Természetes eredetű színezékek: élelmiszerekben természetes módon elő nem forduló, állati vagy növényi eredetű nyersanyagból előállított színezőanyag.
•    Mesterséges színezék: az élelmiszerekben természetes tartalomként elő nem forduló, fizikai vagy kémiai eljárással előállított színezék.
•    Aromaanyag: hatóanyagokat izoláltan és/vagy dúsított formában tartalmazó, természetes eredetű vagy szintetikus íz-, illat- és zamatanyag.
•    Természetes aromaanyag: ízt, illatot, és zamatot adó olyan készítmény vagy komponens, amelyet emberi fogyasztásra alkalmas, természetes állapotú vagy feldolgozott növényi, néha állati termékekből állítanak elő fizikai módszerek alkalmazásával vagy szintetikus úton, vagy fermentációs eljárással, és kémiailag azonos az emberi fogyasztásra szolgáló, feldolgozott vagy természetes állapotú anyagokban jelen levő aromaanyaggal.
•    Mesterséges aromaanyag: szintetikus módszerekkel előállított ízt, illatot és zamatot adó olyan vegyület, amely az élelmiszerekben természetes tartalomként nem fordul elő.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://valodisafrany.blog.hu/api/trackback/id/tr172582452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása