"Kerttől az asztalig" fenntartható mezőgazdasági mintaprojekt Reziben
2014. május 15. írta: meiszner.kati

"Kerttől az asztalig" fenntartható mezőgazdasági mintaprojekt Reziben


Egy évvel ezelőtt felkerestek a szomszéd faluból, és mint sokan mások megnézték a biokertet, és megismerkedtek a gazdasággal és az életmódunkkal. Általában ezzel be is szokott fejeződni a történet most viszont a beszélgetés végén felkértek vállalnám e Reziben a fenntartható gazdálkodásról szóló mintaprojektben való részvételt. Átgondoltam a feladat nagyságát és viszonoztam a látogatást. Amikor beálltam először a Laky Demeter turistaház udvarára azt hittem eltévedtem és egy családhoz hajtottam be véletlenül olyan gondosan kialakított, cseppet sem mesterkélt kert fogadott. Ezt egy fontos momentumnak tartom, mert ha megnézzük a vidéki polgármesteri hivatalok jól ápolt kertjét vagy a "falusi parkokat" azok inkább illenének egy új városi lakótelepre, mintsem a falusi környezetbe. Egy fantasztikus adottságokkal rendelkező közösségi kertet mutattak meg nekem. Ezek az adottságok a felújított turistaház és a velem foglalkozó munkatársak lelkesedése egyértelművé tette a döntésemet. Megbeszéltük az irányelveket és legszívesebben már másnap visszamentem volna megtartani az első előadást. Először meg kellett fogalmazni a projekt lényegét felépíteni az előadások és a gyakorlati foglalkozások témáit, oly módon, hogy a résztvevőkben majd összeálljon a biogazdálkodásról és a fenntartható életmódról egy teljesen reális megvalósítható jövőkép. Szerettem volna mindenképpen egy szemléletmódot kialakítani, és ennek kivitelezéséhez biztos alapokat és tudást adni.
Szerintem ahogyan a társadalom alapja a család így elsősorban a családok és az egyének szintjén tehetünk legtöbbet a fenntarthatóságért. A mi viselkedésünk és választásunk, hogy milyen életmódot választunk, milyenek a belső értékeink, ez határozza majd meg a környezetünket, és mutat példát a jövő nemzedék számára.
megélhetését, és saját egészséges élelmiszerellátását.
A közösségi kert bemutatja és megtanítja mit jelent a fenntartható gazdálkodás az egészségesen gondolkodó és termesztő kis és háztáji gazdaságok, az önellátás megvalósítása, a közösségi élet visszaállítása, létrehozása, a környezet védelme. Egészében egy egészséges életmód, új életminőség, és értékek létrehozása.
Az idegenforgalmi központok (Keszthely, Hévíz) pedig mint a helyi termények reális értékesítés lehetőségei, megfelelő piacot jelentenek, és biztosítják településünk lakosságának a megélhetést.
A tervezett projekt célja egy olyan a gyakorlatban is modellezett (saját bio kertem)) jövőkép átadása, amely megalapozza az emberek alapellátását saját gazdaságukból, vagy közösségi kertekből, ezzel egy biztos hátteret stabilitást nyújtva, megadva az önálló munkavégzés lehetőségét, javítva ezzel az egyének fizikai és mentális egészségi színvonalát.

Olyan gazdaság kialakítása és ismeretek elsajátítása elméletben és a gyakorlatban melyek lehetővé teszik a környezet terhelésének csökkentését, és. megőrzi a talaj termőképességét. A családok saját élelmiszer szükségletének megtermelése, amely egyben az egészséges táplálkozás alapjának megteremtése.
A projekt szervesen összekapcsolja a felnőttek és gyermekek oktatását ezzel megmutatva a családi közös munkavégzés modelljét. Az egyéneken kívül a gyermeknevelésben részt vevő pedagógusok bevonásával, biztosítva a folyamat folytonosságát.

reziiskolakertkis03.jpg

A tervezett projekt egy valós elméleti és gyakorlati tudást nyújt a vidék lakosságának, kialakítva ezzel egy közösséget. Ez a modell megmutatja a fenntartható gazdálkodás útjait, adoptálja a régi tudást a mai világ lehetőségeihez. Megvédi értékeinket a jövő nemzedék számára. Munkalehetőséget és megélhetést biztosít, már rövid távon látható eredményeket nyújt. Mindezt oly módon, hogy, nem szennyezi további vegyszerekkel a talajt és megőrzi j termőképességét a további nemzedékek számára. Az ily módon megtermelt növények biztosítják a családok megélhetését, és saját egészséges élelmiszerellátását.

Cél, hogy mind a formális mind az informális oktatás, a kutatás, és a
társadalmi párbeszéd hozzájáruljon a fenntartható fejlődést elősegítő
társadalmi működés-mechanizmusok, az emberiség hosszú távú
fennmaradása feltételrendszerének kialakításához. Ezen belül a
fenntarthatóságot szolgáló oktatás, nevelés holisztikus megközelítésével és
speciális eszközeivel alakítson ki egy olyan etikai, érték- és cselekvési
rendszert, amely figyelmet fordít a kulturális identitásra, a saját
döntéshozatalra, a természet értékeire és az erőforrások megfelelő
felhasználására és kezelésére. A kutatás, az oktatás és a társadalmi párbeszéd
járuljon hozzá ahhoz, hogy a társadalom tagjai megtalálják, megismerjék,
megosszák a fenntarthatóságért való cselekvés lehetőségeit, gyakorlatait, és
képessé, valamint motiválttá váljanak az e cselekvésekben való részvételre.
Ebből következik, hogy a fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának
elsajátításához a társadalom minden rétegének szüksége van a
fenntarthatóságért történő tanulásra.
Az oktatás a szokásbeli változások előmozdításának és annak az előfeltétele,
hogy valamennyi állampolgár megszerezze a fenntartható fejlődés eléréséhez
szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat. A nem fenntartható tendenciák
visszafordításában elért siker nagymértékben függ az oktatás valamennyi szintjén megvalósuló, a fenntartható fejlődést elősegítő magas színvonalú oktatástól, amely kiterjed többek között olyan kérdésekre, mint például az energiák és a közlekedési rendszerek fenntartható használata, a fenntartható fogyasztási és termelési modellek, az egészség, a médiakompetencia és a felelős globális polgárság.
Az egyetemek, kutatóintézetek és magánvállalkozások mindnyájan részesei lehetünk ennek a folyamatnak.
A fenti célok megfogalmazása után kivárva a pályázat elbírálásának eredményét, nagy izgalommal mentem az első előadásra. Mint utólag kiderült volt is okom rá hiszen az iskolásokat kivéve a hallgatóság kivétel nélkül "kapával kaszával a hóna alatt született".
Igaz ezen az első előadáson egy kicsit sokat beszéltem a fenntarthatóság fogalmáról, de úgy gondoltam a konkrét földműveléssel még lesz elég lehetőség foglalkozni.
A végén kapott sok-sok kérdés azt mutatta hogy sikerült az emberek érdeklődését felébreszteni, amit bizonyított hogy az előadások folyamán kialakult egy állandó csoport mondanám inkább közösség. Voltak persze szkeptikus kérdések, jó hosszúak hogy fel tudtam készülni a válaszadásra.
Legkedvesebb kérdésem Gyula bácsitól kaptam, aki felállt az első előadás végén és azt mondta " hát Én itt nem hallottam semmi Újat". Gondoltam majd mégis valami olyasmit válaszolok, - hogy azért örültem hogy itt volt - aztán folytatta azzal, hogy "viszont örültem hogy itt voltam, mert az Én nagyapámtól ugyanezt tanultam gyerekkoromban.
Ahogyan az időjárás megengedte a kerti munkavégzést már kevesebben jöttek az előadásokra, de ezt teljesen megérthettem, hiszen én is a saját kertemben dolgoztam volna, és hazafelé már terveztem, hogy amikről beszéltem éppen aktuális a gyakorlatban is megvalósítani.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://valodisafrany.blog.hu/api/trackback/id/tr106172273

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.