Mit tegyünk, hogy a föld ki ne fáradjon?
2015. március 06. írta: meiszner.kati

Mit tegyünk, hogy a föld ki ne fáradjon?

A földművelő emberek már évezredek óta tudják hogy a kultúrnövények kiszipolyozzák a talajt, ha tartósan ugyanazon a helyen termesztjük őket.

vetesf02.jpg

Erre találták ki elődeink a háromnyomásos gazdálkodást, és a trágyázást. A tavaszi és az őszi gabonát egy év ugar követte. Ennek kiskerti változata a vetésforgó. A kert méretétől függően kihagyható az ugor, azaz a föld pihentetése, ugyan ez egy rendkívül pozitív folyamat. Az un. gyomnövények, melyek háborítatlanul nőhetnek ilyenkor a pihentetett területen, nagyon sok tápanyagot adnak át a földnek. Amennyiben annyira kis területen kertészkedünk, hogy ezt nem tehetjük meg akkor mindenképpen pótoljuk komposzttal a tápanyagokat.
A vetésforgó alapjául egészen sajátos megfigyelések szolgálnak. Például, hogy a zöldségfélék eltérő mennyiségben vesznek fel tápanyagokat a földből, ezért osztották fel erősen, közepesen, és gyengén tápanyagigényes növényekre. 1év,2.3.utolsó a gyengén tápanyagigényesek kerülnek
Még kiderült, amit fontos tudnunk, hogy a talaj kimerüléséért, nem a tápanyag hiánya felelős, hiszen a növények nem csak felvesznek tápanyagot a talajból, hanem gyökérzetükön keresztül kiválasztott anyagokat juttatnak a földbe, és ha évekig ugyanazt termeljük egy helyen ezek a többnyire kedvezőtlen anyagok felhalmozódnak. Ez a monokultúrás termesztés igen nagy veszélye. A biokert ezért is egészséges, mert változatos összetételben átgondoltan megtervezett a növények váltakozása.
Ez kétféleképpen valósulhat meg amennyiben időben követik egymást a növények a tenyészhelyen vetésforgóról beszélünk, amely több esztendőn át működik, ha pedig térbeli váltakozással állunk szemben akkor vegyes kultúráról van szó, ekkor egy ágyon belül váltakoznak a növények. A vegyes kultúra tulajdonképpen, egy szűk helyen megvalósított folyamatos vetésforgó.
Mindkettőnek megvannak a maga szabályai.

vetesf01.jpg

A hároméves vetésforgó feltétele, hogy a kertész három részre osztja a kertjét, mindegyikben tetszés szerinti ágyakat alakítunk ki. Az első évben az elsőbe kerülnek a nagy a másodikba a közepes a harmadikba a kis tápanyagigényű növények. A következő évben aztán egy parcellával odébb kerül minden. A negyedik esztendőben a kezdeti sorrendet érjük el.
A káosz és a keveredés elkerülésére célszerű jegyzeteket készíteni.
Nagy tápanyagigényű növények:
káposztafélék, uborka, burgonya, hagyma, zeller, cukkini, tök.
Nekik már ősszel célszerű előkészíteni az ágyakat érett marhatrágyával, és komposzttal.

vetesf09.jpg


A paradicsom és a rebarbara is nagy tápanyagigényű, de állandó helyet igényel. Ide sorolható még a szamóca és a spárga.
A paradicsom legszebben a saját "kipárolgásában" terem, ezért célszerű mindig ugyanazon a területen termeszteni, és a talajtakaráshoz a leszedett hajtásokat használni. A spárga legalább 10-15 évig ragyogóan terem ugyanazon a területen folyamatosan, a szamócát viszont legalább 2-3 évente telepítsük át.
Közepes tápanyagigényű növények sorába tartoznak a:
Vöröshagyma, fokhagyma, répa, cékla, édeskömény saláta, spenót, feketegyökér, paprika, dinnye, a tápanyag utánpótlásuk, főleg komposzt,
Kis tápanyagigényű növények, a bab borsó, és a gyógynövények.
Nagyok az átfedések, a burgonya zeller közepes tápanyagigényű sokak szerint, mások a répát, hagymát, retket spenótot a kis tápanyagigényűek közé sorolják. Ez a személyes tapasztalat és a kert talaja klímája is meghatározza. Tápanyagban gazdag vályogtalaj, vagy homoktalaj.

Kétéves vetésforgó
Csak két részre kell osztani a kertet és a nagy és közepes tápanyagigényűek egy csoportba kerülnek.

A négyéves vetésforgó hasonlít leginkább a szántóföldi művelés hajdani ritmusához.
Itt az első három már az ismert nagy, közepes, kis tápanyagigényű növényeké a negyediket zöldtrágyázzuk. Ezek talaját földdé érett trágyával, látjuk el, a következő évben a nagy tápanyagigényű növények ebbe a talajba kerülve csak komposztot igényelnek.
Ebben a keretben valósítjuk meg egyéni elképzeléseinket. Ezek közé tartozik a másodvetések kérdésköre. Ezek általában bárhova ültethetők (retek, karalábé, saláta nincs nagy tápanyagigényük) s lehetnek akár hézagpótlók is.

A tarkabarka vegyes növénykultúra

vetesf07.jpg

Ezt a természettől lestük el. A vadonban lehetetlen egyetlen növény monopóliuma. Az adott élőhelyen mindig többféle növény tenyészik együtt. Gondoljunk csak arra hogy a vadon termő gyógynövények mindig növénytársulásban élnek. Kölcsönös kiegészítői egymásnak és az adott körülményekhez igazodnak. Ezek közül talaj, nedvesség, fény, és hőmérséklet, és a széljárás játszik fontos szerepet, és a természetes kiválasztódás szigorú törvényei szerint megy végbe. Ezt az együttlétet biocönózisnak nevezik. Ez görög eredetű szó azt jelenti életközösség. Ilyen sokoldalú növénykultúra létrehozásán igyekszünk a vegyes kultúra esetében. A vegyes kultúrában akárcsak a szabad természetben egy vegetációs időszakban szorosan egymás mellett tenyésznek, a különböző növények. Ezáltal a levelek beárnyékolják védik a talajnedvességet az elpárolgástól. A különböző növények társítása harmonikus egységet kell hogy alkosson. Ne korlátozzák termésükkel levelükkel egymást, elegendő hely legyen a levegő és a fény számára. A talajban pedig különösen fontos a gyökerek természetes elhelyezkedése. A különböző tápanyagigényű növényeknél az adás-kapás elvétel játéka kiegyensúlyozott anyagcseréhez vezet.

Vegyes kultúra gyakorlása

1.20 m széles ágy közepére tavasszal egy sor káposztafélét ültetünk, , jobbra és balra egy - egy sor hónapos retek, és zsázsa, melléjük egy- egy sor fejes saláta szélére megint egy - egy sor retek és zsázsát. Legkorábban a retket és a zsázsát takaríthatjuk be, ekkor már elegendő helye marad a salátának a dús kerek fejek képzésére, ezt szedhetjük következőnek, így már a középre ültetett káposztafélének is elegendő hely áll rendelkezésére. Ahol szabad terület mutatkozik oda őszi-téli kultúrát vethetünk, spenótot, vagy téli salátát.

vetesf03.jpg

Gyökerek és illatok üzenete

A szomszédság tekintetében a gyökerek által kiválasztott anyagok, valamint a növények illatai meghatározó jelentőségűek.
Bizonyos növények valósággal és szó szerint nem viselik el egymás szagát. Ha a kertben szorosan egymás mellé kényszerítjük őket - elpusztulnak, vagy elsatnyulnak.. Ugyanakkor más növények kölcsönösen segítik egymást. Ha érezhetik egymás befolyását akkor dúsabban és egészségesebben fejlődnek. Bizonyos szomszédok pedig betegségek és kártevők elűzésére is képesek.
A kutatók (Caspari) arról számolnak be hogy a gyökerekről egyértelműen leolvasható az egymás iránti szimpátia, vagy antipátia. A baráti fajok gyökerei oly szervesen összefonódnak, hogy szinte egységet képeznek. Ugyanakkor az ellenséges fajok gyökerei megtartják a három lépé távolságot egymástól és mindegyik a lehető legszűkebb helyen szorong.
A természetszerűen művelt kert kialakult növényi életközösségei, jobbára a biokertészek évtizedes megfigyelésein és tapasztalatain alapulnak. Mivel a megfigyelés sohasem ér véget újabb és újabb tapasztalatok egészítik ki az eddigi ismeretanyagot.
Allelopátia - az egymás társaságában élő növények kölcsönhatását vizsgáló tudomány.
Fitoncidok - amelyek a növényi életfolyamatokat serkentő vagy gátló biológiai hatóanyagok.

Alaposan átgondolt tarka keverék

oszikertkis01.jpg

 

A sekélyen szétterülő gyökérzetet fejlesztő növények váltakoznak a mélyen gyökerező fajokkal.
A vegyes kultúrához hasonlóan itt is ajánlatos programot készíteni és feljegyzéseket végezni.
Némi szellemi munkától se ijedjen meg a biokertész. A jól működő vegyes kultúrában a nyár folyamán pedig eleve kevesebb a munka, hiszen az ágy fölött szorosan összeboruló levélzet és a mulcsréteg nem engedi a sorok között a talajban felcseperedni a nemkívánatos növényeket, így a kapát és az öntözőkannát ritkábban kell kézbevennünk. A termés garantáltan felülmúlja a monokultúrás ágyakét. Nem beszélve hogy így a köztes növényeket is gyakrabban vetjük és több minden kerül konyhába. A célzott trágyázás takarékos. Az állandó tápanyag utánpótlásról a talajtakarás és a zöldtrágyanövények gondoskodnak.

 

Az egymást szerető elviselő növények , az egymásra kifejezetten negatív hatással levők, és a semlegesek, közömbösek egymás iránt. A táblázatból is kiderül, hogy a fűszernövények fontos társaságot jelentenek a növényeknek. A termés jó íze még kifejezettebbé válik. Sárgarépa-kapor. Retek-kerti zsázsa. Burgonya-kömény vagy koriander.
A fűszernövényeknek alapvetően másféle fontos szerep jut a vegyes kultúrában megvédik a többieket a kártevőktől. Például a metélőzeller a földi bolha és a hernyó ellen védi a káposztákat. Zsálya, kakukkfű, menta elterelik a káposztalepkét, csombor a babtól a fekete levéltetveket. Sarkantyúka kerti zsázsa a paradicsomot és a gyümölcsfákat.

vetesf06.jpg

A védőnövényeket ültethetjük a szomszédságba, vagy teájukkal, erjesztett levükkel, öntözhetünk, permetezhetünk is.

hagymalégy- sárgarépa

sárgarépalégy - hagyma

ribiszkerozsda- fehér üröm

gyökérfonálférgek- bársonyvirág, körömvirág

répalégy - hagyma, zsálya, zsázsa

lisztharmat - fokhagyma (általános baktérium és gombaölő hatású) , metélőhagyma

egerek, pockok - fokhagyma, császárkorona, kutyatej, somkóró, napraforgó, nárcisz

káposztalepke - kapor, zsálya, rozmaring, kerti kakukkfű, borsmenta, üröm,paradicsom, zeller

burgonyabogár - torma, árvacsalán, páfrány

legyek - bazsalikom, varádics diófák

földi bolhák - fehér üröm, borsmenta, saláta, szárzeller

levél, vértetvek - sarkantyúka, levendula, csombor

hangyák - levendula, varádics, galambbegy saláta

A kertészkedésben maguk a növények is lehetnek hatékony segítőtársaink. Mindazok ellenére hogy helyüket nem tudják elhagyni, közérthető nyelven adnak jelzéseket számunkra, sőt képesek elűzni a kártevőket.

vetesf08.jpg

Hans Molish professzor a bécsi Növényfiziológiai Intézet igazgatója már 1937-ben megjelentette könyvét "Egy növény befolyása más növényekre - az allelopátia.
Oroszországban B.P. Tokin a Kijevi Mikrobiológiai Intézet professzora derített hihetetlenül izgalmas tényekre fényt. Nevéhez fűződik a fitoncidok fogalmának meghatározása.
E fogalom mögött a különböző biológiai hatóanyagok rejtőznek, amelyeket a növények állítanak elő. A fitoncidok a szomszédos növényekre, és apró élőlényekre gátló hatást gyakorolnak, képesek elpusztítani baktériumokat és gombákat, megmérgezni bizonyos rovarokat, ugyanakkor a szomszéd növényt képesek buja növekedésre serkenteni. Egyaránt képződnek, levélben gyökérben, és termésben. A levegőbe, vízbe, vagy a talajba válnak ki és ezekben a közegekben fejtik ki hatásukat. Ezeket még RENDEZŐERŐKNEK nevezzük, például a vágott virágok esetében a rezeda mellett minden elhervad.

vetesf05.jpg
A bársonyvirág gyökérzete olyan vízben oldódó anyagokat termel amelyek pusztító hatásúak a gyökér fonalférgekre, kiderült hogy ehhez hasonló vegyületet tartalmaz a mesterségesen előállított vegyszer is ugyanezt az anyagot tartalmazza.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://valodisafrany.blog.hu/api/trackback/id/tr737246179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2015.03.07. 09:46:30

....A paradicsom és a rebarbara is nagy tápanyagigényű, de állandó helyet igényel...
Valahol azt olvastam, hogy a paradicsomot egymás után éppen ne ültessük ugyanoda. Most keresek helyet a koktélparadicsomnak, ne tegyem?
süti beállítások módosítása