A tavasz első hírnöke a hóvirág, a vetési terv, és egy vegetáriánus diós datolyás gyümölcskenyér
2012. március 03. írta: meiszner.kati

A tavasz első hírnöke a hóvirág, a vetési terv, és egy vegetáriánus diós datolyás gyümölcskenyér

 

Megjött a TAVASZ a maga valóságában is. Először csak a naptárra hagyatkoztam, aztán amikor vittem ki a komposztot a hóvirágok felé vettem utam, és mint minden évben most is ott virítanak ezek a csodálatos kis hófehér virágok a tavasz első hírnökeként. Aztán továbbmenve már itt-ott a salátaboglárka sárga virágai is kibontakoztak, és a perzsa veronika első kék virágocskái szanaszét mindenfelé a mezőn.


Visszatérve a múlt héthez kétszer is tarthattam előadást a természetes kertművelésről, azaz a biológiai gazdálkodásról. Hétfőn Cserszegtomajon, csütörtökön Zalaszentlászlón gyűltek össze szép számban az érdeklődő kertészkedők. Most álljon itt ezekből az előadásokból néhány gondolat és aktuális feladat melyeket még nem késő elvégezni, ugyan egy részük, a kertész kedves téli időtöltései közé tartoznak igazából.

A vetőmagok számbavétele

A vetési naptár (holdnaptár) szerint kertészkedők levél, virág, gyökér és termésnapok szerint határozzák meg a kerti tevékenységük rendjét. Ugyanígy célszerű a vetőmagjainkat is aszerint hogy levél, gyökér, termés vagy virág jellegű növényről van szó, négy különálló dobozban tartani. Így könnyű eligazodnunk köztük, és a megfelelő napokon egyszerű előkeresni a szükséges magokat.

Tovább könnyíti a rendszerezést, ha a vetési időszak szerint rakjuk sorba egy-egy csoporton belül a magos zacskókat, vagy dobozkákat.


Számba véve a meglévő magokat, összeállíthatjuk a magrendeléseinket, illetve a hiányzók listáját. Ebben nagy segítségünkre van a vetési terv, melyet a négyéves vetésforgó szerint, vagy a vegyeskultúra elvei szerint állítunk össze. Ezzel megadjuk egyéni elképzeléseink keretét.

Vetési terv

A négyéves vetésforgó hasonlít a legjobban a szántóföldi művelés hajdani ritmusához.
Itt a kertet négy parcellára osztjuk. Hármat a nagy , közepes, és kis tápanyagigényű növénycsoportok számára tartunk fenn, a negyedikben szerves trágyával látjuk el a talajt, majd ebbe vetjük a zöldtrágya növényt, melyet legkésőbb virágzáskor lekaszálunk, és ezáltal, helyben komposztálunk, illetve egyidejűleg ezzel takarjuk a talajt. A következő évben ide kerülnek majd a nagy tápanyagigényű növények.

A másodvetések kérdésköre

Azok a növények melyeket szakaszosan többször vetünk, rövid tenyészidejűek. Ide tartoznak a saláta, retek, karalábé, és a zöldlevelesek.

Állandó helyet igénylő növények

Az ütemes váltakozás alól kivétel a paradicsom, sóska, sarjhagyma, snidling, eper, spárga, rebarbara.

Vegyes kultúra gyakorlása

Egy kiskert számára szerintem a legideálisabb módszer

1.20 m széles ágyás közepére tavasszal egy sor káposztafélét ültetünk, attól jobbra és balra egy - egy sor hónapos retek, és zsázsa, melléjük egy- egy sor fejes saláta szélére megint egy - egy sor retek és zsázsa kerüljön. Legkorábban a retket és a zsázsát takaríthatjuk be, ekkor már elegendő helye marad a salátának a dús kerek fejek képzésére, ezt szedhetjük következőként, ekkorra már a középre ültetett káposztafélének is lesz helye a növekedéshez. Ahol szabad terület mutatkozik oda őszi-téli kultúrát vethetünk, spenótot, vagy téli salátát.
Így tudjuk maximálisan kihasználni a helyet, a növények árnyékának és a talajtakarásnak köszönhetően nem tudnak kifejlődni a gazok, kivéve a makacs évelőket, mint a szulák. Amikor elkezdenénk bosszankodni, hogy már megint mindenütt felütötte fejét az apró szulák fedezzük fel milyen csodálatos illatot áraszt a fehér tölcséres virágja.

A tervezéssel, megelőzhető hogy feleslegesen túl sok magot vásároljunk, illetve megelőzhetjük, hogy ne akkor vegyük észre, hogy valamilyen mag hiányzik, amikor vetni szeretnénk.
Időben —a terv szerint — a földbe kerülnek a magok, természetesen mindig figyelembe véve az időjárási adottságokat.
Amikor még „zöldfülű” kertész voltam (vagyok) képes voltam a hideg szakadó esőben beöltözve (kapucnis esőkabát, ami mégis mindig valahol beázik, vagy éppen a gumicsizmánkba folyik belőle a lecsorgó összes esővíz) ültetni a paprikapalántákat, mert aztán a következő termés napok sokára lettek volna.

A Cserszegtomaji előadásra vittem magammal némi kóstolót, lévén kora tavasz még nem a kertből, hanem a konyhából. Egy tojás nélküli diós datolyás gyümölcskenyeret, melyet a böjti időszak egyszerű édességei közé sorolhatunk.

Diós-datolyás gyümölcskenyér



150g datolya kimagozva
200ml forró víz
200g liszt
1 teáskanál szódabikarbóna
2 teáskanál bio sütőpor
100g dió darabokra vágva
½ teáskanál fahéj
½ teáskanál gyömbérpor
80g bio nádcukor
75ml hidegen sajtolt mogyoró olaj (lehet napraforgó olaj is)

2 kisebb vagy egy nagyobb sütőforma vajjal kikenve és kilisztezve

A kimagozott datolyát összevágjuk, és a forró vízben hagyjuk egy órát állni. A vizet leszűrjük, és belekeverjük az olajat..
Összekeverjük a száraz hozzávalókat, mint liszt, szóda, sütőpor, cukor, és hozzáadjuk a fűszereket, diót, és a datolyát.
A száraz keveréket elegyítjük a folyékonnyal, egy kanál segítségével, és a kikent formákba töltjük.
180 ºC-on 40-50 percig sütjük. Kivéve ellenőrizzük átsült-e a gyümölcskenyér, ha nem tegyük vissza a sütőbe még 5-10 percre.
10 percig hagyjuk a formákban, utána egy rácsra kifordítva hagyjuk teljesen kihűlni.



A teljeskiőrlésű lisztből készült változat egy kicsit morzsálódni fog, de ne bánjuk, mert nagyon illik ehhez a süteményhez.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://valodisafrany.blog.hu/api/trackback/id/tr484285485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása