A magreb népek kulináris tradíciói szorosan összefonódtak a Földközi tenger, az Arab kelet, és Afrika más népeinek tradícióival.

A halleves melyet most leírok, a fűszereket tekintve magreb, az elkészítési módja földközi tengeri, és az alapanyagok, pedig a nálunk megtalálható zöldségekből és halakból kerül ki.
 

A halakat választhatjuk a nálunk élő fajtákból, vagy ha módunk van rá akkor tengeri halakból is elkészíthetjük a levest.
A zöldségek az idénytől függően zellerszár, gumóskömény, cukorborsó hüvely, újkrumpli, vagy csicsóka, vastag húsú paprika, paradicsom, hagyma, fokhagyma.
A fűszerek: friss gyömbér, bors, babérlevél, római kömény, őrölt koriander, egy darabka fahéj, néhány szál sáfrány, só, citromlé, egy nagy csomó petrezselyem, és korianderzöldje.

1.    Halalaplevet készítünk a fejből, farokból, csontokból, illetve apróhalakból, a római köményt, fahéjat és babérlevelet is beletébe. Különösen, ha gyerekeknek, vagy vendégeknek készítjük célszerű kifilézni a halakat. Az egy magreb szokás, hogy  a megtisztítása előtt, 5 percig tartsuk hideg vízben a halat.
2.    A hagymát, fokhagymát, gyömbért apróra vágjuk és olíva olajon megpároljuk.
3.    A leszűrt halalaplébe, beletesszük a 3x3 cm-esre vágott haldarabokat, amikor felforr, leszedjük a habját, hozzáadjuk a lehámozott, és kis kockákra vágott paradicsomot, és az előzőleg megpárolt hagymát, a 10 percre meleg vízbe beáztatott sáfrányt, az őrölt koriandert.
4.    5 percig kis tűzön főzzük, majd beletesszük a csicsókát, és a többi összevágott zöldséget (a krumplit kivéve minden zöldségféle nagyon gyorsan megfő, vigyázzunk nehogy túlfőjenek).
5.    Sózzuk, borsozzuk, némi citromlével ízesítjük.

Adhatunk hozzá friss lepénykenyeret, és egy frissítő salátát:  kockára vágott paradicsom, uborka, fokhagyma, citromlé, és só összekeverve.

A magreb népek konyhaművészete több ezer év alatt csiszolódott, és alakult ki. Örökölte az egymást követő civilizációk vonásait, és elválaszthatatlan Észak Afrika történelmétől — sok nép és etnikai csoport történelmétől, melyek országokat hoztak létre a mai magreb területén, harcolva, vagy megbarátkozva egymással.

Mondhatjuk, hogy az évezredes tradíciók mindig befogadtak valami újat, és ez által gazdagodtak más népek tapasztalatával.

Helytelen lenne, ha azt állítanánk, hogy a magreb konyha az arab konyha egyfajta variációja. A magreb konyhaművészet elég sajátos, és alapjaiban a berber kulináris tradíciók állnak. Ugyan tisztán arab ételek is bekerültek főleg a masrek országokból a magreb konyhaművészetbe, de nem váltak meghatározóvá. Széleskörűen képviseltetnek a magreb konyhában a földközi tengeri európai, és az afrikai konyhák. Ez a hatás kölcsönösnek mondható.
A magreb konyha minden közös vonása ellenére, ami a konyha technológiai fogásokat illeti, és a felhasznált alapanyagot, függ az adott hely földrajzi fekvéstől, és a természeti adottságaitól. A magreb konyhatérképet négy zónára lehetne osztani: a parti területek, a síkságok, hegyi területek, és a sivatagos területek. A kulináris tradíciók minden zónában, függetlenül attól, hogy ez a zóna melyik országban található, nagyon hasonlóak, és a felhasznált alapanyagok is azonosak. Így már érthetővé válik hogyan foglalható egybe több ország konyhája, holott korábban közös mű nem jelent meg, csak külön a marokkói, tuniszi, és algériai konyháról való írások találhatóak a francia és az angol szakirodalomban.
A parti területeken a hal és más tenger gyümölcsei a jellemzőek. A sík területeken a zöldségek-gyümölcsök széles választéka képviselteti magát, a hegyekben ahol, már nehezebbek a zöldségtermelés feltételei sok babfélét használnak alapanyagként. A sivatagos területeken, ahol a datolyán, és néhány zöldségen kívül semmi sem terem meg, a gabona töret, a szárított babfélék, és a teve illetve gazella húst értékelik. Ami a fűszereket illeti azok minden területen többnyire azonosak.
Nagy különbség van a különböző néprétegek konyháin az alapanyagok minőségében és mennyiségében, és az ünnepi illetve a hétköznapi asztal között. Ezen kívül megvannak az étkezés szabályai, melyeket szigorúan betartanak. Amely vonatkozik a tálalás módjára, külön a férfiaknak és a nőknek, megvan kinek milyen tálban adják fel az ételt. A nemek közti különbség megmutatkozik az evés módjában is. A gyerekek 10 éves korig úgy esznek, ahogyan a nők, aztán a fiúk megtanulnak úgy enni,ahogyan a férfiak.

Ez egy sajátos világ, néhol félelmetes, néhol szokatlan, de mindig érdekes megismerkedni a magreb konyha világával.