Törökországi emlékeim a Vişne ekmegi kapcsán  egy meggyes édességről szólnak, és ha megnézzük a török-magyar szótárban a vişne valóban meggyet jelent. Mielőtt továbbvándorolna eme török édesség cseresznyéssé avanzsálása, amely valószínűleg abból származhat, hogy nem egy autentikus török recept, vagy élmény alapján történt az átültetés, hanem egy angol nyelvterületről bevándorolt recept szelleme kering a gasztroblogokban. Így kezdődhetett a félrefordítás nevezetesen angolul cherry lett a török vişne-ből.
Ezzel az édességgel is ugyanaz történt mint a „cseresznyés kerttel” ami szószerinti fordításban „meggyes kert” lenne. Ami az irodalomban szabad teret kap egy fordítás során az a gasztronómiában csak egy sima elferdítése az eredeti receptnek. Ilyenkor úgy fogalmaznék hogy a vişne ekmegi cseresznyés változata.

Most álljon itt az eredeti meggyes változat.

Pirított kenyér meggyszirupban kaymakkal - Kaymak Vişneli Ekmek

10 szelet 1cm-es kenyér szelet, a héja körbe levágva
2 evőkanál vaj
1 csésze kaymak

Sziruphoz

2 csésze cukor
1.5 csésze víz
1 csésze meggyvelő

Krémhez

½ csésze tej
5 evőkanál cukor
2,5 evőkanál liszt
1 tojás sárgája
1 evőkanál reszelt citromhéj
1 kiskanál vanília
1 kiskanál vaj


A kör alakú kenyérbél szeleteket megkenjük vékonyan puha vajjal, és egy tűzálló tálban a sütőben megsütjük.
Közben elkészítjük a szirupot, a cukrot a vízzel felfőzzük, beletesszük a meggyvelőt.
A krémhez, kikeverjük a tojássárgáját a cukorral, hozzákeverjük a lisztet. Felforraljuk a tejet a vaníliával és a vajjal. A tojásos masszát a forró tejbe keverjük, vigyázva, hogy csomós ne legyen, és felfőzzük. Egy szitán átszűrjük.
A kihűlt vajas pirított kenyérkarikát átitatjuk a meggyes sziruppal, megkenjük ugyanolyan vastagságban mint a kenyérszelet a krémmel, és egy másik sziruppal átitatott kenyérszeletet helyezünk rá. Friss kaymakkal, és mentalevelekkel díszítjük.

A török édességek jellemzője, hogy nagyon édesek, sziruposak, lehet kevesebb cukrot használni az ízlésünk, és elveink szerint.