A lencse sok-sok pozitívuma mellet bizonyos betegségek esetében vagy a betegségekre való hajlam esetében provokáló, súlyosbító tényezőként szolgálhat.

Nem szabad lencsét fogyasztani köszvény, vesekő, ízületi betegségek esetében, és a nemi és vizeletkiválasztó rendszer betegségei esetében.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lencse különösen ha nem megfelelően lett elkészítve, kényelmetlen érzéseket kelthet a gyomorban, és erjedéses állapotot idézhet elő, ezért, nem ajánlatos a gyomor és a bélrendszer, a hasnyálmirigy , a szív és az érrendszer, és az epehólyag betegségei esetén.

A lencse provokálhatja a vesekövek kialakulását, ezért ellenjavallt vesebetegségek esetén.

A lencse fogyasztása nem tesz jót aranyér, és vizelet kiválasztási nehézségek esetén.

A lencse gyakori fogyasztása szárítja a bőrt, ezért bőrbetegségek fennállásakor figyeljünk nem rosszabbítja e az állapotunkat.

A lencse csökkenti más tápanyagok felszívódását ezért túl gyakran nem érdemes fogyasztani.

Ezután a felsorolás után szinte mindenki talál magának okot amiért nem ajánlatos lencsét fogyasztania. Akkor mi is van azzal azokkal a pozitív hatásokkal amelyeket a lencse fogyasztása nyújthat számunkra? Erre megtalálhatjuk  a helyes elkészítési módot a keleti konyhák mindegyikében. Nevezetesen a hántolt azaz vörös lencse formájában.

Hiszen a lencse izoflavonoidokat tartalmaz melyek segítik a női hormonális egyensúly fenntartását, a változókor után is biztosítva a jó közérzetet. Az izoflavonoidok segítik a mellrák megelőzését, és a lencsében teljes mértékben megmaradnak a főzés után is. 

Amíg a fenti kóros folyamatok nem alakultak ki a  jól megfőzött lencse, javítja az anyagcserét, növeli az immunitást, és normalizálja a nemi és vizeletkiválasztó rendszer működését.

Egy átlagos adag lencseételben szinte az egész napi szükséges folsav mennyiséget megkapjuk.

Kevesebb a zsírtartalma mint például a borsónak, viszont tartalmaz omega-3 és omega 6 zsírsavakat.

A lencse oldékony rostokat tartalmaz, ezáltal javítja az emésztést, és segít a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében.

A lencse, mint minden babféle kiemelkedően gazdag nyomelemekben, különösen magnéziumban, amely elengedhetetlen a teljes értékű szívműködéshez, és az idegrendszer működéséhez. Magas a vastartalma, viszont ahhoz, hogy ez jól  felszívódjon a szervezetben, a lencseételeket feltétlenül C vitaminban gazdag  friss zöldségekből készült salátákkal együtt tálaljuk. Ez lehet paprika, paradicsom, friss zöld leveles zöldségek, télen kínai kel, rukkola, és más fagytűrő zöldségek. Megszórhatjuk a lencseétel tetejét tálalás előtt nagy csomó koriander zölddel, vagy petrezselyemzölddel.

A lencse gazdag olyan mikroelemekben, mint kalcium, kálium, foszfor, vas, mangán, réz, bór, jód, kobalt, cink.

A lencse nagyszerű forrása a triptofán nevű aminosavnak, amely a szervezetben szerotoninná alakul. Mint ismeretes a szerotonin hiány pedig depresszióhoz, nyugtalansághoz, lehangoltsághoz vezet, különösen a naphiányos téli időszakban.

A szerotonin szintet növelhetjük a barnarizzsel, a legelérhetőbb triptofán forrással, és ugyanúgy a lencsével, illetve mindkettőt együtt tartalmazó ételekkel.

A római korban már ismeretes volt, hogy a rendszeres lencse fogyasztás, az embert nyugodttá és türelmessé teszi.

A kínai orvoslás szerint a lencse melegítő tulajdonságokkal rendelkezik, és különösen ha szintén melegítő fűszerekkel készítjük el akkor még növeljük eme tulajdonságát. Ezért a lencse és a belőle készült leves az egyik legmegfelelőbb táplálék a téli hideg időszakban.

Tápláló tulajdonságait tekintve a lencse kiválthatja a kenyérféléket, gabonaféléket, és jelentős mértékben a húsféléket.