• A gyerekeknek egyszerű puha, lágy ételekre van szüksége. Kerüljük a darabos nyúlós állagot, és legyen színes, jó ízű, de egyszerű az ételük. Egyszerre kis adagokat adjunk. És ha nincs étvágya a gyereknek ne erőltessük az evést, viszont ha a következő étkezésig sem éhezik meg keressük meg az okát.
• Ételeik készítésekor kerüljük a túl sok sót, erős fűszereket, és savanyú élelmiszereket.
• Két éves korig a gyermeknek ne adjunk gabonaféléket, dióféléket, és semmilyen gyógynövényt, illóolajat, illetve a fűszerekkel is körültekintően bánjunk a nekik szánt ételekben. Nagyon rossz nézet, - szerintem a lustaság vezérelte, hogy a gyermek egye azt amit a felnőttek. Más fél éves kor után jelennek meg a gyerekeknél a zápfogak, ez egyben jelzi, hogy az emésztőrendszerük is kifejlődött, és már lehet bővíteni az étrendjükön.
• Az alapos rágást is kezdjük el megtanítani a fogak megjelenésével. Ezt tehetjük játékos formában, hogy a gyermek ne unja el magát étkezés alatt.

Két éves kortól az a táplálék, amely teljes gabonákat és összetett szénhidrátokat tartalmaz a gyermeket nyugodttá teszi és biztosítja a test különösen az agy harmonikus fejlődését. Az így táplálkozó gyermek lelki szellemi fejlettsége sokkal magasabb lesz.

• A gyerek ízlését, az étel vonatkozásában nagyon könnyű elrontani, a helyrehozásához évek kellenek, vagy már egyáltalán nem lehetséges, és kialakult szokásikat cipelik magukkal egész életükön át. A leglényegesebb az öt éves korig tartó időszak. Különösen fontosak az anyatej után bevezetett első ételek - ezek a legmeghatározóbbak a gyermek számára. Ilyenkor alakulhat ki a túl sós, savanyú, édes, zsíros, ételek iránti vágyakozás. 
• A szülői szeretet felcserélése finomságokra elferdítheti a gyermek szívbéli kötődését. Az édesség, és csokoládék jutalomként elrontják agyerek viszonyát az étellel, azt gondolja ezek annyira különleges dolgok, hogy nem is biológiai szerepük van, hanem érzelmi, és többek közt táplálkozási zavarokhoz vezethet.  A táplálék megválasztásán kívül meghatározó szerepe van az étkezés körül kialakított  környezetnek. Próbáljunk naponta legalább egy családi közös étkezést rendszeresíteni. Ez lehet a reggeli is, ha este későn jön haza valamelyik családtag.
• A gyerekeknek olyan ételre van szükségük, amelytől testileg - lelkileg megfelelően fejlődnek. Nem szabad olyan diétával gyógyítani a gyerekeket, amely csökkenti a vizet vagy a nyálkát, mert akkor sejtjeik nem kapják meg a növekedésükhöz szükséges táplálékot.
• A gyermektől nem kell mindig megkérdezni, mit szeretne, - mert ez a hamis ego fejlődését támogatja. Teljesen elronthatjuk gyermekeink táplálkozását, ha megengedjük, hogy bármilyen ételt bármikor kivehetnek a hűtőből, vagy más élelmiszer tárolóból. Mindig csak szülői engedéllyel vegyen magához ételt a gyermek. Ez a kis törődés és odafigyelés meghálálja magát, gyermekeink egészségi állapotának formájában. A jellemformáló tulajdonságokról nem is beszélve.
• A gyerekek fejlődésében maghatározó tényező az étel minősége. Sokkal érzékenyebbek a peszticidek és más szerek maradványaira. Életük első szakasza meghatározza  a további egészségi állapotunk biológiai alapjait. A gyermek étrendjének összeállításakor, vegyük figyelembe hogy a legtöbb szermaradvány hormonok, antibiotikumok a tejtermékekben húsokban, halakban halmozódik fel, illetve ha tiszta állati táplálékot is tudunk  biztosítani ennek emésztésekor túl sok nyálka és húgysav terheli a gyermek szervezetét, ezért a nagyobb részt inkább a növényi táplálék tegye ki. A legjobb ha biológiai módon termesztett alapanyagokat választjuk.