Kontrasztok színben, harmónia az ízekben. A hozzávalók teljes mértékben kiemelik egymást, a lágyan puha és fehér szójatúró, és a roppanós élénkzöld mange-tout. Nézzük ez utóbbit. Már a neve is találó, "az egész megehető" . Nem igazán közismert a magyar konyhában, pedig már régóta termesztjük, cukorborsó néven. Abban különbözik más borsótársaitól hogy a héjban nincsen hártya, így ehető. Mint már írtam, termesztik nálunk, csak nem igazán tudják milyen állapotban kell leszedni (még a biopiacon sem!?). A Távol Keleti, Kínai konyhák egyik gyakran feltűnő alapanyaga. Ugyan találkoztam vele a Földközi tengeri hallevesben és a mai gourmet konyhák tányérain egyaránt. Számomra a frissességet képviseli egy ételben, éppen ezért nehogy túlfőzzük. Kisebb a kockázat, ha forró vízbe téve blansírozzuk, csak addig amíg újból felforr a víz, ekkor rögtön szűrőkanállal kiszedjük, jegesen hideg vízbe merítjük, végül egy ruhán hagyjuk száradni, és az ételhez az utolsó pillanatokban adjuk, hogy éppen csak átforrósodjon, de ne veszítse el a színét.Tudom ez is egy nem szokványos olyan utánajárós recept, de megéri, ha nem tudunk beszerezni mange-tout akkor termesszünk! Majd a tavasszal  elvetett cukorborsót lapos hüvelyes állapotban szedjük, és ezen az ételen kívül, levesekhez, zöldséges currykhoz, salátákhoz is felhasználhatjuk. Azt hiszem az első kóstolás után  a kedves zöldségféléink közé kerül , mert megismerni és megszeretni egy pillanat műve.

A kínai konyha egyik ételkészítési eljárása, hogy először minden hozzávalót külön-külön elég sok olajban megsütünk, majd a tiszta wokban már csak néhány evőkanálnyi olajon megtörténik mindezek összehangolása, az ízesítés, fűszeres szószokkal, a besűrítés, az összefőzés. Ettől eltérően most kihagyjuk (legtöbbször kihagyom) az elősütést, ugyan ettől mindegyik hozzávaló jobban megőrzi az ízeit, és a levét, viszont a bő olajban való sütéstől sokkal nehezebben emészthetővé válik az étel. A wokban folyamatosan kevergetett, (dobva rázott) zöldségfélék is megőrzik a levüket. 

Hozzávalók 2 adaghoz

1 tofutúró (lágy tofu)

60 g mange-tout (cukorborsó hüvely) a fenti módon előkészítve

2 evőkanál mogyoró olaj

2.3 szál újhagyma

3-4 gerezd fokhagyma

2 cm-es friss gyömbér 

erős paprika (opcionális)

1 evőkanál shaohszingi bor (száraz sherry)

1/4 teáskanál kukorica keményítő

1 evőkanál világos szójaszósz

1 evőkanál osztriga szósz (opcionális)

fehér bors

1/2 teáskanál cukor

50-60 g garnélarák (opcionális)

A fokhagymát és a gyömbért gyufaszálnyi, a zöldhagymát 3-4 cm hosszú csíkokra, a tofut közepes kockákra vágjuk. Egy kis tálkában elkeverjük a mártás hozzávalóit, mint keményítő, ezt egy kis hideg vízzel feloldjuk, és hozzáadjuk a többi ízesítőt is. Ha szeretjük az erőset a zöldpaprikát karikára vágjuk.

A wokban felforrósítjuk az olajat, beledobjuk a fokhagymát, gyömbért, 20-30 másodperc múlva a hagymát, erős zöldpaprikát,  és intenzíven kevergetjük 1 percig. Hozzáadjuk tofut, és 2-3 percig sütjük, folyamatosan forgatva egy lapáttal, méghozzá óvatosan kevergessük, mert a lágy tofu könnyen összetörik.

Majd ha nem vegetáriánus változatban készítjük jöhet bele a garnélarák Egy perc múlva öntsük hozzá a wok oldala mentén a bort, amikor megszűnt a sistergés, hozzáadjuk az előkészített mange-tout, amikor átforrósodik ráöntjük a felkevert mártást, és ahogyan besűrűsödött levesszük a tűzről. Forrón tálaljuk, jázmin rizst ajánlok hozzá.